Győr városi Drogstratégia 2010-2014 végrehajtásának tapasztalatai

.........................napirendi pont

"Senki sem lehet szabad,
aki a szenvedélyek rabja."
/Püthagorasz/

Borkai Zsolt polgármester előterjesztése

A 2010-2014. évi Győr városi drogstratégia végrehajtásának tapasztalatai

Bevezetés

Győr város abban a szerencsés helyzetben van, hogy már 1994 óta, nagyjából 5 éves periódusokban rendszeresen történik droghelyzet felmérés, ebből adódóan 20 évre visszamenőleg rendelkezésre állnak az adatok, amelyekből kirajzolódnak a trendek is.

Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok adatai alapján hazánkban a 16 éves fiatalok 37%-a dohányzott, 61%-a fogyasztott alkoholt és 45%-uk legalább egyszer volt részeg a kérdezést megelőző hónapban. A kannabisz használat életprevalencia (előfordulási gyakoriság) értéke 19%, az egyéb kábítószereké 8%. További negatív jelenség, hogy míg 2007-ben hazánk csak a legális droghasználat tekintetében mutatott kedvezőtlenebb helyzetet a vizsgálatban részt vevő 35 ország átlagánál, addig 2011-re sajnos már az illegális drogokkal kapcsolatban is elmondható ugyanez. Különösen aggasztó, hogy míg az országok átlagában csökken a rizikómagatartások elterjedtsége, addig Magyarországon tovább növekedett.

Győrben viszont pozitív tendenciának tekinthető, hogy az illegális drogokkal kapcsolatba kerülő fiatalok számának az elmúlt másfél évtizedben tapasztalt folyamatos növekedése 2014-re megállt, és egyharmados szinten stabilizálódni látszik. Ez azt jelenti, hogy a városban tanuló 13-20 éves fiatalok közül minden harmadik legalább életében egyszer kipróbált már valamilyen illegális drogot.

1. ábra: Életprevalencia értékek változása, 1994-2014

A gyakoriságot tekintve az illegális szerekkel már próbálkozó fiatalok négy csoportba sorolhatók. Az első csoportba tartozik a teljes populáció 11%-a, akik életükben 1-2 alkalommal próbáltak valamilyen szert. A második csoportba nagyságrendileg ugyanennyien (11%) tartoznak azok, a szakirodalmi értelemben vett kísérletezők, akik életükben kevesebb, mint 10 alkalommal használtak valamilyen kábítószert. A harmadik csoport, 5%-os nagyságrenddel, akik visszatérő gyakorisággal használnak, jellemzően többfajta szert, és ugyancsak 5%-ot tesz ki a leginkább problémás csoport, akik szinte napi vagy heti több alkalommal használnak pszichoaktív szereket.
Nemenkénti összehasonlításban szignifikánsan kisebb eséllyel próbálkoztak a lányok illegális szerekkel, mint a fiúk (fiúk: 34%, lányok: 28%), ez azonban csak a kísérletező szerhasználók körében igazolható védettsége a lányoknak.
Az évfolyamok szerinti vizsgálat során csupán az általános iskolai évfolyamok mutatnak komoly protektivitást a próbálással szemben. A nyolcadik évfolyamhoz képest kilencedikre 2,5-3-szor annyi fiatal nyúl illegális szerhez, ezt követően szinte lineáris kapcsolat írható le. Nevezetesen minél magasabb évfolyam próbálási szokásait vizsgáljuk, annál magasabb a próbálás gyakorisága. Míg kilencedikben minden negyedik-ötödik gyerek érintett, addig tizedikre már minden harmadik, a középiskola végére szinte minden második.

Alig 10% azoknak az aránya, akik még sem legális, sem illegális szerrel nem kísérleteztek életük során, csak az alkoholt próbálta 23%, csak a dohányzást 2,3%. Az illegális szerrel kísérletező fiatalok 0,9%-a nem próbált korábban legális drogokat. Tehát a fiatalok többségét a szerek kevert próbálása jellemzi.
Két markáns tény látszik kirajzolódni a fentiek alapján. Egyrészt a rizikómagatartások kialakulása szempontjából fokozott kockázatú időszakban a fiatalok szinte elenyésző része nem kerül kapcsolatba legalább a próbálás erejéig valamilyen legális és/vagy illegális droggal. Az illegális szerek próbálásához a legális drogok próbálásán keresztül vezet az út.

A korábbi vizsgálatok adataival való összevetés alapján megállapítható, hogy:

• az illegális drogot kipróbáló fiatalok aránya stagnál.
• Markáns átrendeződés mutatkozik azonban a használt szerek terén. A marihuána megőrizte vezető helyét a használt szerek közt, - a fiúk körében a kipróbálásának gyakorisága valamelyest emelkedett is-, az összes többi, korábban használt szer kipróbálása viszont jelentősen redukálódott. Megjelentek azonban olyan új, korábban nem ismert pszichoaktív szerek, melyek molekuláris szerkezetükben az illegális drogokra hasonlítanak, így azokhoz hasonló hatásokat idéznek elő. Mivel azonban kémiai szerkezetük a kábítószer-listákon szereplő anyagokétól kissé eltér, tehát nem szerepelnek a tiltólistákon. Emiatt ellenőrzés alá vonásukig jogi következmények nélkül terjeszthetők, forgalmazásuk és használatuk legális, még ha a használat adott esetekben a fogyasztó életébe kerül is.

A leginkább negatív hatást az elmúlt öt évben a kábítószerpiac változása határozta meg. Az új pszichoaktív anyagok megjelenése drasztikusan átformálta a kábítószer probléma hazai megjelenését. 2009 és 2013 között összesen 118 új anyag jelent meg Magyarországon a Korai Jelzőrendszer bejelentései alapján, az Európai Unió tagállamaiban pedig összesen 268 új vegyület. Az új pszichoaktív anyagok azért különösen veszélyesek, mert gyorsan cserélődnek, kémiai összetételük, az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk, rövid- közép- és hosszú távú kockázataik ismeretlenek, – a forgalmazók gyakorlatilag a vásárlókon tesztelik azokat. Így aztán gyakran a fogyasztói dózisuk sem ismert. Mivel még az egyébként ugyanabba a kémiai csoportba tartozó szerek adagolása is jelentősen eltérhet egymásétól, az új szereket a fogyasztók könnyen túladagolhatják, ami rosszullétekhez, esetenként halálhoz vezethet.

Győrben a legális szerek közül a cigarettát a fiatalok közel kétharmad része próbálta már, a fiúk és lányok dohányzás próbálási esélye nem tér el statisztikailag egymástól, de a lányoké magasabb, különösen a 9. és 12-13. évfolyamokban.
Két markáns lépcső figyelhető meg a dohányzás kipróbálásban. Míg a hetedikeseknek negyede próbálta a dohányzást, addig a nyolcadikosoknak már 40%-a, a kilencedikeseknek majd kétharmada. Ezt követően egyenletesen emelkedik a próbálási gyakoriság, ami a 13. évfolyamra eléri a 78%-ot.

A korábbi vizsgálatok adataival való összevetés alapján megállapítható, hogy

• Míg korábban a fiúk statisztikailag nagyobb eséllyel próbálták ki a dohányzást, mostanra a lányok körében figyelhető meg magasabb kipróbálási arány, ami kifejezettebb a 9.,12. és 13. évfolyamokon.
• Megfordult a korábbi sajátosság, hogy a napi dohányosok nagyobb arányban kerültek ki a fiúk, az alkalmi dohányosok a lányok köréből.
• Az általános iskolai évfolyamokon érzékelhetően alacsonyabb a dohányzást kipróbálók aránya, mint 2009-ben, ami összefüggésben lehet az azóta érvénybe lépett jogszabályi szigorításokkal.
• Ezt támasztja alá, hogy valamelyest nehezedett a dohánytermékek beszerezhetősége is, ami szintén főként az általános iskolások körében mutatkozik.
• A dohányzás első kipróbálása nem számottevően, de néhány hónappal később történik,
• apró javulás megfigyelhető a rendszeresen dohányzók körét illetően is.
• Enyhén emelkedett a napi, megduplázódott viszont az alkalmi dohányosok aránya.
• Érzékelhető a változás a dohányzáshoz fűződő attitűdökben, tovább csökkent a napi egy doboz cigaretta elszívását veszélytelennek érzők köre, jelentősen emelkedett viszont a nagyon veszélyesnek ítélőké.

Városunkban a fiatalok 87%-a fogyasztott már életében 1-2 kortynál több alkoholt, amit átlagosan 13 éves koruk környékén tettek meg. 70%-uk volt már legalább 1 alkalommal részeg, ami valamivel 15 éves koruk előtt történt meg. Negyedükkel ez több, mint 10 alkalommal fordult elő. A fiúk első alkoholfogyasztása –igazolhatóan- közel egy évvel megelőzi a lányokét (fiú: 12,7; lány: 13,4), ami azonban nem látszik az első berúgás korában (fiú: 14,7; lány: 15,0).
Míg a hetedik osztályos fiatalok alig több mint kétharmad része ivott 1-2 kortynál több alkoholt életében, addig a tizedikeseknek már több mint 90%-a. Látszik egy töréspont a kipróbálás tekintetében az általános iskola végén.
A középiskolai évfolyamokon  egyre csökken az alkoholt még nem kóstolók aránya, a 12-13 évfolyamra gyakorlatilag megszűnik, míg a visszatérő lerészegedés addigra már a 70 %-ot meghaladja.
Fontos megjegyezni, hogy sem az első alkoholfogyasztás sem az első berúgás kora nem differenciálódik iskolatípus szerint.
Érdekes még, hogy az alkoholfogyasztással kapcsolatos veszélyészlelés –természetesen a saját rizikómagatartás mellett- nem a családban előforduló alkoholbetegség, hanem a barátok fogyasztói szokásai mentén határozódik meg.

A korábbi vizsgálatok adataival való összevetés alapján megállapítható, hogy

• 2003 és 2009 között jelentősen emelkedett az első részegségen már túlesett fiatalok aránya és romlott az alkoholfogyasztási gyakoriság is. Az elmúlt öt évben viszont nem történt jelentős változás.
• 2003 és 2014 között jelentősen nőtt az első részegségen túlesetteknek az aránya, ezzel párhuzamosan emelkedett a különböző gyakoriságú lerészegedések száma is, ezen belül duplájára nőtt a minimum három hetenkénti berúgásoké.
• Az utolsó két adatfelvétel közt tendenciózus változás nem történt az alkoholfogyasztás alakulásában.
• Érdemes megemlíteni azonban, hogy míg 2003-ban a fiatalok alig fele volt túl az első részegségen, addig napjainkban, ugyanebben a korosztályban, már több mint kétharmad részük.
• Közel 10 év alatt 20%-kal nőtt azoknak az aránya, akik a megelőző évben lerészegedtek és majd 2,5-szeresére nőtt azoknak az aránya, akik minimum háromhetente részegek voltak.

Mindezek újabb és újabb kihívások elé állítják a prevencióval, kezelés-ellátással, ártalomcsökkentéssel, kínálatcsökkentéssel foglalkozó intézményeket és szervezeteket.

Győrben először 2001-ben készült városi drogstratégia, az aktuális helyzetfelmérésekre alapozva, amely öt éves periódusokban megújításra került.
A 2010-2014-re megfogalmazott városi drogstratégia végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok összegzése, a 2014. évi droghelyzet felmérés eredményeivel együtt segíti a 2016-2020-ra készülő új városi drogstratégia célkitűzéseinek megalapozását.

A 2010-2014-es Győr városi drogstratégia a közösségi megközelítést helyezte előtérbe, és nagy hangsúlyt fektetett az együttműködés fejlesztésére a drogprobléma hatékonyabb kezelése érdekében. A kábítószer probléma ugyanis sohasem elszigetelt jelenség, összefügg az egyéni és közösségi, lelki és szociális tényezőkkel, ezért a kezelése is csak közösségi alapon lehet eredményes.

A gyakorlatban dolgozó szakemberekkel történt konzultációk tapasztalatai alapján az egyének, gyerekek, családok, betegek problémája egyre összetettebb, megoldásukra egy szakma munkája nem elég, kezelésükre több irányú erőforrások mozgósítása, a szakmák közötti rendszeres információcsere és hatékony együttműködés szükséges.

Az együttműködés fejlesztése az intézményrendszer 2012-től megkezdett átalakulása miatt még inkább szükségessé vált, ezért 2013 novemberében a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum párbeszédet kezdeményezett a Győr város területén működő egészségügyi, szociális, oktatási, igazságügyi és rendészeti szervek, intézmények között a gyermek- és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése, a mentális betegségek és a szenvedélybetegségek megelőzése, felismerése, korai kezelése érdekében.

Az együttműködés fő céljai voltak:

1. Rendszeres információáramlás biztosítása
2. Az együttműködés módszereinek, munkaformáinak kialakítása, ügyfél utak kidolgozása
3. Szakmai határok tisztázása és az ebből adódó konfliktusok oldása
4. Forrás kihasználás szélesítése
5. A munka hatékonyságának növelése
6. Gyakorlatias, minőségi szolgáltatás nyújtása együttes erővel.

Konkrét, megvalósult tevékenységek:
1. Városi kerekasztal megbeszélés 2013 novemberében. A nagy érdeklődés miatt a kerekasztal ugyan nem adott lehetőséget az érdemi párbeszédre, illetve az együttműködés részleteinek a kimunkálására, de egyértelműen jelezte, hogy szükség van a közös gondolkodásra. Eredmény: Az együttműködés fejlesztésére irányuló igény bizonyítást nyert, a kapcsolatfelvételt megtörtént és ennek alapján elindulhatott a párbeszéd az érintett intézmények és szervezetek között.
2. Vezetői szintű szakmai egyeztetés 2014 februárjában. Eredmény: Együttműködési megállapodás kidolgozása és aláírása hét, Győrben működő oktatási, egészségügyi és szociális, igazságügyi és rendészeti intézmény között. A megállapodás rögzítette az együttműködés kereteit és az elköteleződést a partnerszervezetek részéről.
3. Fókuszcsoportos megbeszélések. A várost négy területre bontva, a napi gyakorlatban dolgozó szakemberek véleményének, problémáinak, motivációinak, igényeinek felmérése volt a fókuszcsoportok célja. Eredmény: A résztvevők motivációinak és problémáinak a felmérése összegzése, elemzése. Minden résztvevő részletesen kifejtette, hogy milyen intézményekkel és milyen területen lenne szükséges az együttműködés erősítése. Ezen megbeszélések után körvonalazódtak a gyakran felmerülő kérdések és állandóan visszatérő problémakörök.
4. Eljárási utak kidolgozása három témában.
Az előzetes igényfelmérések eredményeként három területen merült fel leginkább igény eljárási utak kidolgozására:

• Családon belüli problémák
• Káros szenvedélyek
• Bűnelkövetés, áldozattá válás

A fenti három kérdéskör mentén kerültek kidolgozásra az eljárási utak ugyancsak három kérdés mentén: Hogyan kerül hozzá az eset? Mit tesz vele? Hogyan zárja? Eredmény: Az eljárási utak mindhárom esetben egységes formátumot kaptak, jól használhatóak, könnyen kezelhetőek és informatívak a partnerszervezet munkája tekintetében.

5. Egyedül nem megy c. városi konferencia
A konferencia lehetőséget nyújtott a következők bemutatására:

• a 2014. évi városi droghelyzet felmérés tapasztalatai
• eljárási utak az egyes problémák megoldásához
• az együttműködésben résztvevő intézmények és szervezetek
• esetmegbeszélés

Eredmény: Az eljárási utak és az együttműködő partnerek szélesebb körben történő megismertetése

6. Egyedül nem megy c. kiadvány
A szakmaközi együttműködést segítő módszertani segédanyag célja: a gyermek- és ifjúsági korosztály egészségének megőrzése, a szenvedélybetegségek megelőzése céljából kezdeményezett, a szociális, oktatási, egészségügyi, igazságügyi és rendészeti szervek szakemberei közötti együttműködés megalapozása volt. A kiadvány tartalmaz a célok és indokok mellett egy hálózatelméleti kitekintést, adatokat a családokról és a városi droghelyzetről, de megjelennek benne az együttműködési megállapodás, egy módszertani segédanyag a szakmai megbeszélések előkészítéséhez, és további, együttműködést segítő dokumentumok. Ezen túl az eljárási utakat is kifejti esetmintával, a családi problémák, a szenvedély problémák és a bűnelkövetés, áldozattá válás témaköréhez kapcsolódóan. Kitér még olyan aktuális problémára is, mint a drogteszt illetve a kábítószer fogyasztás ellenőrzése, szankcionálása továbbá tartalmaz egy ajánlást az egészségfejlesztési és drogmegelőzési programok készítéséhez. A könyv kivehető mellékletben foglalja össze az intézményi kapcsolattartókat elérhetőségeikkel együtt, hogy változás esetén aktualizálható legyen.
Eredmény: Írásban rögzített módon, a partner intézmények szakembereihez eljuttathatóvá vált az együttműködés kidolgozása során létrejött produktum, amely a gyakorlati munkát helyben elérhető módon tudja segíteni.

7. Szakmaközi megbeszélések rendszere
Az együttműködés gyakorlatban történő megvalósulását – az együttműködési megállapodásban rögzített formában – négy városrészben, szükség esetén, de legalább évente négyszer, a Családsegítő Szolgálat által koordinált szakmaközi megbeszélések teszik lehetővé. Eredmény: Az együttműködés fenntarthatósága a szakmaközi megbeszélések révén biztosítottá vált.

Összegzés:
Az együttműködés fejlesztésébe befektetett munka többféle haszonnal kecsegtet. Az együttműködő szervezetek hatékonyabban tudják a feladataikat ellátni, erőforrásaikat megosztani és kombinálni (szolgáltatások összehangolása).
A koordináció révén a szolgáltató rendszer működése szabályozottabbá vált, a párhuzamosságok hatékonyabban kiiktathatók az intézmények tevékenységéből.
Gyorsabban és szélesebb körben tudnak áramlani az információk, a jó gyakorlatok, és az innovatív megoldások. További következmény, hogy a szolgáltatók könnyebben tudják ellátni a feladataikat, több információhoz jutnak, ezért nagyobb valószínűséggel találnak külső forrásokat akár a működési, akár a fejlesztési feladatok megvalósításához.
Az ellátórendszer így jobban tud alkalmazkodni a külső társadalmi, gazdasági, politikai, jogi bizonytalanságokból fakadó változásokhoz és kihívásokhoz.
Az együttműködés legfontosabb eredményei az intézmények és szervezetek közötti konszenzus a megelőzés fontosságáról, a korai kezelésbe vétel elősegítése, illetve a szenvedélybetegséggel érintett fiataloknak és családjaiknak célzottabb, hatékonyabb és eredményesebb segítség nyújtása.
Mindezek alapján indokolt a kialakult együttműködés formáinak fenntartása, igény esetén új elemekkel történő gazdagítása, a partner intézmények kapcsolattartói elérhetőségének az intézményi változásokat nyomon követő frissítése.

A 2010-2014-es drogstratégiában további szempont volt - a kábítószer probléma összetettsége miatt - a multidiszciplináris értelmezési modell alkalmazása, vagyis a különböző tudományterületek, befolyásolási területek együttműködése mellett a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára, egyidejű befolyásolására építő megközelítés a kábítószer probléma kezelését illetően.
A kereslet- és kínálatcsökkentés egyidejű igénye a stratégiában megjelenik, általánosságban azonban az látható, hogy a keresletcsökkentés – prevenció a városi stratégiában jobban differenciált célrendszert és színtereket tartalmaz, az éves munkatervekben konkrétabb célok és feladatok épültek rá. Ennek következtében a végrehajtás is jobban mérhető, nyomon követhető.
A megvalósulás tapasztalatairól részletesebben az egyes pillérekhez és színterekhez kapcsolódóan található információ.

A 2010-2014-es Győr Városi Drogstratégia az Európai Uniós és a Nemzeti Drogstratégiával összhangban az alábbi stratégiai célok teljesítésére vállalt kötelezettséget:

1. A drogfogyasztás megelőzése, csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása, a kábítószerek által okozott egyéni és közösségi kockázatok csökkentése.
2. Évente cselekvési terv készítése a stratégia tárgyévre lebontott feladatainak meghatározására.
3. A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum anyagi és személyi feltételeinek folyamatos biztosítása, a kiemelkedő munkát végző szakemberek tevékenységének elismerése.
4. Hálózatok folyamatos működtetése városi szinten, ehhez a feltételek megteremtése:
• drogkoordinátori hálózat
• kortárssegítő hálózat

Az 1. sz. stratégiai cél megvalósítását különböző színterekre megfogalmazott célok és feladatok végrehajtásával kívánta elérni. Ennek eredményességéről a színtereknél olvasható összegzés.

A 2. sz. cél maradéktalanul megvalósult. Évente készült cselekvési terv a stratégiai célok megvalósítása érdekében határidő, felelős és költség megjelölésével. A cselekvési tervek évente értékelésre kerültek, amelyekről a Képviselőtestület önálló előterjesztésben kapott tájékoztatást.

A 3. sz. cél megvalósítása, a KEF működési feltételeinek biztosítása országos összehasonlításban is példaértékű, hiszen Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata éves költségvetésében 5 M Ft-ot különít el a Győr városi drogstratégia végrehajtásának elősegítésére. A KEF elnöke a területért felelős alpolgármester, a működés további személyi és tárgyi feltételeit pedig az önkormányzat a WHO Irodán keresztül biztosítja.
Az önkormányzat anyagi támogatása pályázatokhoz önrészt is biztosított, így évről évre további forrásokat lehetett biztosítani a stratégiai célok eredményesebb megvalósításához.

A KEF 15 éve működik folyamatosan, s az ország legjobb egyeztető fórumai között tartják számon. Ehhez az önkormányzati támogatáson túl számos egyéb tényező is hozzájárult, leginkább a KEF-ben illetve a KEF tagintézményeiben, tagszervezeteiben dolgozó szakemberek elkötelezettsége, felkészültsége. Ezért is indokolt és a humán erőforrás hosszabb távú biztosítását segíti elő a végzett munka elismerése. 2010 óta, évente két, kiemelkedő munkát végző szakember munkáját díjazza KEF elismerő oklevéllel és pénzjutalommal.

A képzések, tréningek is a folyamatos, eredményes működést alapozzák meg, mert nemcsak a KEF szakembereinek kompetenciáit fejlesztik, hanem egyben a csapatépítést is szolgálják, hozzájárulva az elkötelezettség hosszútávon történő fenntartásához. A tárgyidőszakban minisztériumi pályázati forrásokból a KEF számára biztosított képzés „Burn out" (kiégés) megelőzés (2010), és szociális marketing (2012) témában valósulhatott meg.

Ezen túl a KEF számos tagja különféle tréningeken, továbbképzéseken vehetett rész, pl. élménypedagógia, Iskolai Egészségfejlesztési Program c. képzés, Művészeti- és Meseterápia, Erőszakmentes kommunikáció.

A KEF tagok a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda /NDI/ által szervezett továbbképzéseken és konferenciákon is bővíthették ismereteiket, tájékozottságukat, fejleszthették készségeiket. A képzések „Addiktológia", "Addiktológiai prevenció" és „Terápiás megközelítések" „Közösségi alapú (drog) prevenciós és egészségfejlesztési programok tervezése" témakörökben valósultak meg. Az országos konferenciák széles témakört öleltek fel, mint megelőző-felvilágosító szolgáltatás (állapotfelmérés, elterelés, minőségbiztosítás, folyamat- és eredményértékelés) helyi közösségek szerepe a prevenció és az addiktológiai ellátások szervezésében, internetes tanácsadás, Buda Béla munkássága, a TÁMOP 5.4.1. kiemelt projekt, sport, egészségfejlesztés és drogmegelőzés, a KEF-ek feladatai az új közigazgatás rendszerében, helyi stratégiák megalkotása, megvalósítása. Nemcsak a fővárosban szervezett konferenciákon volt alkalom részt venni, hanem Győrben, az NDI-vel közös szervezésben megvalósult regionális szakmai konzultációkon is. Pl. A szükséglet alapú ellátásfejlesztés gyakorlati megvalósítása, valamint a KEF-ek új működési modelljének kialakítása, az átalakuló államigazgatási struktúra és eljárásrend figyelembevételével.

Ezen felül a Győr városi KEF is szervezett konferenciákat, a területen felmerülő problémákkal kapcsolatos információátadás és tapasztalatcsere lehetőségének biztosítására: pl. a „Játszani is engedd?" (2011) és az „Egyedül nem megy" című (2014) konferenciák.

A 4. cél, a hálózatok folyamatos működtetése.
Az iskolai drogügyi koordinátoroknak - 2006-ban történt kiképzésük óta - folyamatosan lehetőségük van a találkozásra, szakmai továbbképzésre, klubszerű keretek között, amelynek feltételeit a KEF biztosítja az önkormányzati költségvetésben rendelkezésre álló keretből. A résztvevők köre tovább bővült a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősökkel, majd pedig az iskolavédőnőkkel, ezért a neve is változott, jelenleg Egészségfejlesztők klubja néven működik. Az összejövetelekre az iskolai KEF kapcsolattartók is meghívást kaptak. A klub programja a résztvevők igényei, szükségletei alapján került kidolgozásra. A szakmai színvonal növelése érdekében a pályázati lehetőségek kihasználására is szükség volt és lesz is.
Az Egészségfejlesztők klubjának további működtetése az egyik jó lehetőség az iskolák szakmai támogatására, a pedagógusok, védőnők kompetenciáinak továbbfejlesztésére, motivációjának fenntartására, kiégésének megelőzésére.
Ezen túl szükség van a pedagógusok szélesebb körének képzésére, továbbképzésére a teljes körű iskolai egészségfejlesztés elősegítése érdekében.

A kortársoktató/kortárssegítő program világszerte elterjedt egészségfejlesztő módszer, amit az iskolai prevenciós munkában eredményesen lehet alkalmazni.
Azon a tényen alapszik, hogy a serdülők személyiségének alakulásában, viselkedésformáik választásában a kortárskapcsolatok jelentős szerepet töltenek be. A tizenévesek nyíltabban, őszintébben beszélik meg problémáikat hasonló korú és helyzetű társaikkal, mint a felnőttekkel. Felmerülő kérdéseikre válaszokat, információkat is egymás körében keresnek. Ebből kiindulva a pozitív irányú kortárshatást jól lehet alkalmazni a serdülők attitűdjeinek és viselkedésének befolyásolására irányuló programokban, így az iskolai drog prevencióban is.
Győrben, a korábbi évek kortársoktatói képzéseinek tapasztalatai alapján a kortárssegítői megközelítésre került át a hangsúly.
Az iskolai kortárssegítés során diákok segítenek diákoknak. A kortárssegítők olyan fiatalok, akiket arra képeztek ki, hogy segítséget nyújtsanak iskolai vagy egyéb magánjellegű problémákkal küzdő társaiknak.
Az erre a tevékenységre való felkészüléshez saját helyi képzési program kidolgozására volt szükség. 2015-ben a képzési program elkészült, ennek alapján zajlott le a városi kortárssegítő képzés, amelynek egyik blokkja a drogmegelőzéssel, a drogprobléma kezelésével foglalkozott.
A 2010-2014. évre szóló drogstratégia időszaka alatt lezajlott kortárssegítő képzések részleteiről a prevenciós célok, iskolai színtér blokkja tartalmaz további információkat.

A prevenciós célok esetében a várandósság időszakától indul a megelőzés, a szocializációs hátrányok lehetőség szerinti kompenzálása, komplex, hosszú távú személyiség fejlesztés, az egyéni kompetenciák fejlesztése közösségi beavatkozással és támogatással, a felnövekvő generáció egészséges fejlődése érdekében.

A problémás droghasználat vonatkozásában pedig a megelőzés illetve a kábítószert kipróbálók számát illetően a növekedési ütem további mérséklése volt a kitűzött cél.
A növekedési ütem mérséklését sikerült elérni, lásd 1. sz. ábra.

I. PREVENCIÓ /KERESLETCSÖKKENTÉS/ CÉLJAI

A droghasználat alakulásának monitorozása, a tendenciák nyomon követése, ahogy a bevezetőben szerepel, 1994 óta, nagyjából 5 éves periódusokban folyamatosan történik. A 2009-ben végzett felmérés alapozta meg a jelenlegi értékelés tárgyát képező 2010-14-es stratégiát. A legutóbbi droghelyzet felmérés pedig 2014-ben zajlott le a városban.

A droghasználat terjedésének mérséklését célzó két cél, csökkenteni a droghasználók számának növekedési ütemét és elérni, hogy a kábítószert kipróbálók aránya 5 év alatt a 25%-os növekedési mérték alatt maradjon, megvalósult. A drogot kipróbáló fiatalok aránya stagnál, az illegális szerek kezdő kora pedig az utolsó vizsgálat óta lényegében nem változott. Tehát az első alkalommal drogokat használók átlagéletkorának további csökkenését is sikerült megállítani Győrben.

Az egészséges, drogmentes életstílus vonzóvá tételének érdekében a fiatalok bevonásával számos prevenciós program, alternatív szabadidős program zajlott le iskolai és iskolán kívüli helyszíneken. Ezt szolgálták a Kábítószer elleni világnap programjai is, amelyekhez minden, az Nemzeti Drogmegelőzési Irodához benyújtott pályázat eredményes volt. A világnapi pályázatokat a Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület közreműködésével sikerült beadni, elnyerni és felhasználni. A programok megvalósításában a KEF tagintézményeinek szakemberei is részt vettek. Fontos cél volt az érintett korcsoport, a fiatalok bevonása, de más célcsoportjai is voltak a rendezvényeknek, pl. a szülők, döntéshozók, illetve a felnőtt társadalom érzékenyítése. A fiatalokat a Városi Diákfórum, a Vöröskereszt Ifjúsági Szervezete valamint városi pályázat meghirdetése útján sikerült elérni.

Az egészségfejlesztő, drog-prevenciós programok az ifjúság minél szélesebb körét próbálták lefedni. Az elmúlt 5 évben legnagyobb arányban a közoktatásban tanuló fiatalokat sikerült elérni. Voltak azonban a felsőoktatásban tanuló hallgatókat mozgósító törekvések is ilyen pl. az egyetemi-főiskolai hallgatók számára meghirdetett pályázatok, vagy a kortárssegítő képzésben való részvételük. Ezen a téren azonban vannak még kiaknázatlan lehetőségek.
Nehezebb volt elérni az iskolából kimaradókat, a munkanélküli fiatalokat, viszont a pszicho-szociális okból veszélyeztetetteket az együttműködés fejlesztése érdekében végzett, a fentiekben ismertetett tevékenységek révén nagyobb eséllyel lehet elérni és időben intézkedéseket tenni a védelmük érdekében.

1. A prevenció legfontosabb, de legnehezebben megközelíthető színtere, a család elérése érdekében az elmúlt 5 évben jelentős erőfeszítések történtek. A korábbi években elsősorban az oktatási intézményekben, szülői értekezleteken lehetett eljutni hozzájuk. Ez a csatorna folyamatos, de nem kizárólagos elérési út volt az elmúlt 5 évben. Ebben a KEF tagintézményei jelentős szerepet vállaltak. 2010-től pedig, több éven keresztül sikerült a KEF-ben is biztosítani szülők képviseletét, mára azonban ez megújításra szorul.
A szülők felelősségének tudatosítására - gyermekeik egészséges fejlődése, drogmentes életstílusa kialakulásában - kiadvány készült. A 32 000 példányban készült leporelló felhívja a szülők figyelmét arra, hogy jó és káros szokásaik (dohányzás, alkohol, kávé, öngyógyszerezés, stb.) egyaránt mintát jelentenek gyermekeik számára. Hangsúlyozza, a nevelési elvek, a fegyelem, a megfelelő követelménytámasztás és a szeretetteljes családi légkör jelentőségét. Az új típusú party drogokról szóló rövid információk mellett a kábítószer használatra utaló gyanújeleket is tartalmazza a kiadvány. Ezen kívül arról is olvashatnak a szülők benne, hogy mit tehetnek ők, hogy gyermekeik ne a drogokat használják unaloműzésre, kíváncsiságból vagy a problémamegoldás helytelen eszközeként. Végül megtalálhatják még a leporellóban a drogprobléma esetén igénybe vehető intézmények elérhetőségét.

A serdülőkori változások sok konfliktus forrásai a családban. Ennek kezelésében igyekezett segíteni az „Elég jó szülő" program, 2012-ben. A Fekete István Általános Iskolában szülők egy csoportja hat alkalomból álló tréningen vett részt. A képzésen pedagógus-szülő együtt dolgozott egy ún. „open space" technikával, melynek fókuszai az önismeret, a családon belüli, kamaszokkal történő kommunikáció megértése, tudatosítása, fejlesztése, a szülői szerep megerősítése.

Hasonló célcsoport számára valósult meg "A serdülőkorú gyermeket nevelő szülők képességeinek fejlesztése, a hatékonyabb szülői magatartást segítő önismeret- és személyiségfejlesztő foglalkozássorozat művészetterápiával és meseterápiával" című képzés. A program a KEF és minisztériumi pályázati támogatással valósult meg, amelyet a Győriek Egészségéért Közhasznú Egyesület nyert el.
Ugyancsak az Egyesület pályázott sikerrel A gyermeki személyiség kibontakozását támogató családi rendszer - csoportos és egyéni tanácsadás szülőknek című programra. A szakmai tanácsadás a Nádorvárosi Ének-zenei Általános Iskolában és a Váci Mihály Általános Iskolában tanuló diákok szüleinek jelentett segítséget.

A hátrányos helyzetű családokat a Családsegítő Szolgálat és a Gyermekjóléti Központ programjainak támogatása révén lehetett szélesebb körben elérni. KAB-os pályázati támogatással számos tevékenységbe sikerült bevonni a szülőket illetve családokat, pl. Szivárvány csoport a tanulási nehézségekkel, magatartászavarral és pszichiátriai betegségekkel küzdő szülők csoportja, Téma Tér csoport, interaktív tematikus foglalkozás édesanyáknak, a rekreációs alkalmak pedig a családtagokkal közös program, az Alkalmi színpad olyan családoknak nyújtott élményt, akik önerőből nem tudnának eljutni színházi illetve bábszínházi előadásokra.
Az Újvárosi szociális város-rehabilitációs projekt több eleme is alkalmat adott a szociálisan alacsony státuszú, roma lakosság bevonására.
Átfogó szükséglet felmérés a hátrányos helyzetű rétegek körében nem történt, de a programok előkészítése során külön figyelem irányult rá. Ennek alapján eredményesebb volt a közösség bekapcsolódása a programok megvalósításába.

A szülők tájékoztatása minden lehetséges fórumon cél volt. A már említett iskolai szülői értekezleteken túl a művelődési házak is teret biztosítottak erre pl. az Egészség-Piac lakossági egészségmegőrző programsorozaton keresztül. Számos előadás, szakemberekkel történő konzultáció révén sikerült a szülőket elérni. Az egészségügyi és szociális intézményekben kiadványok kihelyezésével, a szakembereken keresztül történő információ átadással újabb körhöz sikerült eljuttatni a szülőknek az őket érintő információkat.
A civil szervezetek még további lehetséges csatornát jelenthetnek a szülők felé.
Alakult néhány szülőklub is, amelyek a számukra szervezett programokon túl a tapasztalatcsere lehetőségét is biztosítják a tagok számára.

Nagy előrelépés a szenvedélyproblémával küzdő fiatalok szülei önsegítő csoportjának létrejötte, amelynek szakmai vezetője a Magadért Alapítvány elnöke. A csoport folyamatos működtetése nagy hiányt pótol a városban, ezért fontos lenne a források további biztosítása.

2. Az iskola az a színtér, ahol nagy számban elérhető a droghasználat szempontjából veszélyeztetett korosztály, ezért nagy a jelentősége az iskolai egészségfejlesztési, drog-prevenciós tevékenységnek.
Tárgyidőszakban sor került az iskolai egészségnevelési tervek- illetve drogstratégiák végrehajtásának nyomon követésére. Kétféle módon történt a vizsgálat, egyrészt a tervek dokumentum elemzésével, másrészt a végrehajtás tapasztalatainak értékelése kérdőíves módszerrel. A 2008/2009-es tanévre vonatkozó egészségnevelési és környezetnevelési programok monitorozását a 2011/12-es tanévre megismételve már a változások is nyomon követhetők. Az erre irányuló kérdőívet a Győrben működő 45 alap és középfokú oktatási intézmény közül 26 küldte vissza az adott tanévre vonatkozó aktuális programmal együtt.

A válaszadó iskolákba járó tanulók összlétszáma 14499 fő. A fiúk száma valamivel magasabb a lányokénál, ami az ebben az életkorban jellemző, tipikus demográfiai trendnek megfelelő. Erre a gyermekszámra jut átlagosan 47 főállású és 5 részmunkaidős pedagógus, akik körében a férfi/nő arány 1:3-hoz. A diákok közel 11%-a veszélyeztetett valamilyen szempontból, legtöbben egészségi okból (5,9%), 3,4% szociális okból és 1,7% halmozottan hátrányos helyzet miatt. Mindhárom tekintetben emelkedett a veszélyeztetett tanulók aránya, ám a megdöbbentő a szociális okból veszélyeztetettek arányának emelkedése, ami 70%-os növekedés a négy évvel korábbiakhoz képest.
Két iskola nem tornateremmel, hanem tornaszobával rendelkezik, az intézmények 62%-ában azonban, a tornatermen túl egyéb lehetőség is biztosított a testmozgásra (pl. kondi-terem, sport-pálya, kézilabda pálya, folyosói ping-pong, „kiserdei futópálya", teniszpálya, tanuszoda stb.).
Az oktatási intézmények 46%-ának van főzőkonyhája, 46%-ának tálalókonyhája, 8% pedig egyéb módon oldja meg a gyermekek étkeztetését (pl. közeli étteremmel kötött szerződés alapján vagy Iparkamara menzáján). Míg az alsó tagozatos tanulók közel 90%-a vesz rész a közétkeztetésben, a felsősöknek már csak 61%-a, a 9-13. évfolyamosoknak pedig csupán 22%-a, ami azonban mindhárom esetben emelkedés a korábbihoz képest.

Az intézmények 58%-ában van büfé, amit vállalkozó üzemeltet, nincs olyan iskola, ami maga üzemelteti a büfét és 11 iskolában egyáltalán nincsen. Ez markáns változás, hiszen 4 évvel korábban mindössze egy olyan iskola volt, ahol nem működött büfé. A büfék felében a válaszolók szerint egyenlő arányban találhatók egészséges és egészségtelen élelmiszerek, 40%-uk túlnyomóan egészséges, 6,7%-uk túlnyomóan egészségtelen élelmiszereket forgalmaz.

Négy iskolában nincs különálló orvosi rendelő, ezek közül egyben orvosi szoba van, egy iskolából a közeli rendelőbe járnak a diákok, kettőben pedig a tagiskolákban történik a vizsgálat. Főfoglalkozású iskola vagy ifjúságorvos alig minden negyedik (6) iskolában van, átlagosan heti 11,3 órában foglalkoztatottak, a legtöbb a heti 24 órányi foglalkoztatás. Ez mind arányában, mind óraszámában jelentős visszaesés a korábbiakhoz képest. 58%-ukban gyermekorvos látja ezt a feladatot, átlagosan heti 4,2 órában (n=20). Az intézmények 62%-ában főfoglalkozású iskola vagy ifjúsági védőnő dolgozik, átlagosan 22,4 órában, 17%-ában körzeti védőnő átlag 9,67 órában (n=21). Az iskolák 15%-ában logopédus is segíti a gyermekeket heti 3 órában, ami drámai visszaesés a 25%-ról és heti átlag 11 óráról. Gyógypedagógus minden második iskolában van heti 24,2 órában, fejlesztőpedagógus 10 helyen átlagosan 19,81 órában, pszichológus 8 helyen azonban csupán 5,72 órában. A korábbihoz képest előrelépés, hogy van egy olyan iskola, ahol szociális munkást is foglalkoztatnak (40 órában).

10 intézmény (39%) válaszolta, hogy szerepel az egészségtan önálló tárgyként az iskolában, ez azonban egy iskola kivételével jellemzően csupán 1-2 évfolyamot érint. Az elsőtől ötödik osztályig csupán egy iskolában önálló tárgy az egészségtan, hatodikban további hat iskolában, hetedikben és nyolcadikban összesen csupán négyben. Az óraszám egy iskola kivételével jellemzően olyan alacsony, ami értelmezhetetlenné teszi a választ. A középfokú intézmények közül csupán egyben oktatják három évfolyamon - 11.-13. osztályban-, további három iskolában egy-egy évfolyamon történik egészségtan oktatás.

Az iskolák kétharmad részében egyéb tantárgyba építetten folyik az egészségnevelési program megvalósítása, osztályfőnöki órán két iskola kivételével mindenhol teremtenek alkalmat ilyen kérdések megbeszélésére is. Hat iskolában szakkör, négyben egyéni foglalkozás keretében is lehetőség van egészségfejlesztésre, 21 iskolában egészségnapot (több helyen hetet) rendeznek illetve kilencben, csoportos foglalkozások keretében is lehetőség van a téma feldolgozására.

Az iskolák mindegyikében túlnyomóan a pedagógusokra és/vagy védőnőkre hárul a programok megvalósítása. 8 intézményben szülőket is bevonnak a megvalósításba, és 9 iskolában kortársoktatókat is. Ez a 36%-os arány előrelépés a korábbihoz képest, hiszen akkor alig minden negyedik-ötödik iskolában vonták be a kortársoktató/ kortárssegítő fiatalokat.

Az iskolák harmadában nincs olyan pedagógus, aki egészségfejlesztésre és/vagy egészségnevelésre és/vagy mentálhigiénés kérdésekre szakosodott, ami visszalépés a korábbi 25%-hoz képest.

Az intézmények 56%-a rendelkezik 3-5 évre szóló egészségfejlesztési stratégiával, 32%-uk nem rendelkezik, de tervezi annak elkészítését és 12%-uk nem érzi szükségességét. Ez jelentős visszaesés a négy évvel korábbihoz képest, hiszen akkor az intézmények 78%-a rendelkezett hosszú távú egészségfejlesztési stratégiával.

68%-ukban az iskolai drogstratégia az egészségnevelési program részét képezi, 8%-nak van önálló drogstratégiája és hat nem rendelkezik ilyennel. A korábbi vizsgálat alapján az iskolák harmada rendelkezett önálló drogstratégiával és csupán két intézménynek nem volt.
A pedagógiai programokhoz kapcsolódó 2011/2012 évi egészségnevelési és környezetnevelési programot a legtöbb helyen a pedagógusok, iskolavezetés és a védőnők együttesen állították össze. Az iskolák ötödében a védőnőket kihagyva az előző kettő, 40%-ban viszont 4-6 főből álló valós team-munka eredménye a program. Igazi előrelépés, hogy nem volt olyan iskola, ahol egyetlen személyre hárult volna ez a feladat.
Helyzetelemzés a programok megalapozásához az iskolák 60%-ában készült, kérdés azonban, hogy a fennmaradó tíz helyen, mi alapján határoztak meg célokat, prioritásokat, eszközöket stb.

A lezajlott programok értékelése az iskolák 80%-ában történt meg, legtöbb helyen tantestületi ülés keretében. Négy iskolában az iskola-egészségügyi teamet is bevonták az értékelésbe, két helyen a szülőket, öt esetben pedig a diákokat is. Kérdés, hogy azokban az iskolákban ahol nem értékelték a programot, mi alapján fogják eldönteni, hogy mely elemeken kell változtatni, esetleg elhagyni és mi az, ami valóban sikeres és hatékony volt.

Az intézmények harmadában semmilyen többlet-forrás nem állt rendelkezésre a kitűzött feladtok megvalósításához, 28%-uk pályázati, 28%-uk önkormányzati forrással rendelkezett, 28%-nál pedig egyéb bevételek (alapítványok, szülői felajánlások) segítették a végrehajtást.
Az iskolák 2/3-ad része pályázott a vizsgált tanévben, jellemzően egy-két pályázatot adtak be, de volt intézmény, amely nyolcat. Tehát sajnálatos módon csökkent a pályázatírói kedv/kapacitás 2008/09-hez képest, hiszen akkor az intézmények ¾-ed része adott be legalább egy pályázatot.

Összességében tehát a városi drogstratégia 5 évében romlottak az iskolai egészségnevelés feltételei, a változtatáshoz azonban kormányzati támogatás szükséges. Erre vannak törekvések a teljes körű iskolai egészségfejlesztési koncepció kidolgozásával, amelyhez a feltételek kialakítása jelentős lépés a tanulók egészségének fejlesztése, és az ehhez szükséges egészséges iskolai környezet megteremtése irányában.

A kérdőíveket visszaküldő iskolák pedagógusai az új városi drogstratégiához az alábbi javaslatokat fogalmazták meg.
A kérdőívben általános elvként fogalmazódott meg a programok holisztikus megközelítésének igénye, ami általános egészségfejlesztési elv is.

Indítványozták, hogy többször legyen lehetőség rendszeres monitoringra, az összes oktatási intézmény bevonásával, amivel az elért eredményekre építetten hatékonyabban lehet továbblépni.

Több segítséget is igényeltek a pedagógusok az egészségnevelés terén, ajánlják, hogy hozzanak létre olyan segítő szervezetet, amelyek együttműködve a pedagógusokkal szakmai segítséget tud nyújtani bármilyen függőségben szenvedő fiatalnak. Megfogalmazták a jó gyakorlatok átadásának, a bizonyítottan hatékony programok megismerésének az igényét. Gyakorlatorientált tréningeket javasoltak pedagógus közösségeknek, az adott iskola sajátosságaira építve. Elengedhetetlen a pedagógusok kiégés elleni védelme, foglalkozni kell a pedagógusok mentálhigiénéjével, folyamatos töltődésükkel is. Fontosnak tartották, hogy az iskola alkalmazzon gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst, iskolapszichológust, fejlesztő pedagógust. A sok családi problémával megterhelt fiatalok megsegítésére fontos lenne az intézményeknél a főállású ifjúságvédő, tanácsadó és/vagy iskolapszichológus munkája.

Javasolták a drog-prevenció újragondolását az új típusú drogok megjelenésének a figyelembevételével.
Kezdeményezték, hogy ne csak az iskolák gondoskodjanak előadók meghívásáról egy adott témakörben, hanem legyen lehetőség egy felajánlott kínálatból választani (lehetőleg ingyenesen). Indítványozták városi szinten Egészségfejlesztő Klubok létrehozását.
Fontos a családok szerepének, felelősség vállalásának erősítése, a kulturált szabadidős programok terjesztése, színes városi szintű vetélkedők szervezése korosztályonként. Javasolták a programba beépíteni, hogy a városi szabadidős és sportolási lehetőségek nagyobb része legyen elérhető a diákság számára pl. nyitott napok keretében, hogy kipróbálhassanak olyan tevékenységeket is, amelyeket anyagi lehetőségeik egyébként nem engednek meg.

Az új uszoda mellett fontosnak tartották a régi felújítását is, megfizethető árú belépőjegyekkel, továbbá a tömegsportot támogató helyszínek, programok, eszközök fejlesztését, illetve több zárt, biztonságos kerékpártároló létesítését a városrészekben.
Javasolták, hogy teremtsék meg a biztonságosabb szórakozás lehetőségét a középiskolás korosztály számára, például azzal, hogy a program nem éjszaka kezdődik, kifejezetten ennek a korosztálynak ad lehetőséget a kikapcsolódásra és együtt jár azzal, hogy a városon belüli tömegközlekedést igénybe vehetik a hazajutáshoz.
Megfogalmazódott az igény a gimnáziumi tanulóknak az 50 óra közszolgálat letöltéséhez, választható csomag kidolgozására.

A tárgyidőszak első három évében a KEF pályázatot hirdetett az oktatási intézmények számára az iskolai egészségnevelési tervek végrehajtásának támogatására. A drogkeretből elkülönített, a nyertes iskolánként 100 000,-Ft összegű támogatás motiválta a résztvevő oktatási intézményeket az egészségfejlesztéssel, drog-megelőzéssel kapcsolatos tevékenységekkel való koncepciózusabb, tervszerűbb foglalkozásra.

A prevencióban eredmény csak a komplex, hosszú távú, személyiség központú, készségfejlesztésen alapuló, iskolai egészségfejlesztő programoktól várható. Kívánatos lenne, hogy az egészséggel, drogmegelőzéssel kapcsolatos tartalmak oktatása egészségtan tantárgyban és/vagy tantárgyakhoz integráltan történjen.
Ennek érdekében a KEF a stratégia megvalósításának minden évében támogatott pedagógus továbbképző programokat. A képzések egy részén iskolavédőnők is részt vettek. A KEF hatékony befektetésnek tekinti a képzéseket, mert a kiképzett pedagógusok hosszú évekig hasznosítani tudják a képzéseken szerzett ismereteket, módszereket, és feltöltődést is jelent számukra a részvétel. Számos külső szakember segíti az iskolai egészségfejlesztést, drogmegelőzést, de ahhoz, hogy ez folyamatos és fenntartható legyen, ahhoz a pedagógusok erre történő képessé tételén keresztül vezet az út. Ezért szükség lenne arra, hogy már a pedagógus alapképzésben is nagyobb hangsúlyt kapjon ez a terület, a már dolgozók pedig megfelelő színvonalú továbbképzésben részesülhessenek.

A KEF a stratégia 5 éve alatt összesen 20 továbbképzést biztosított felnőtteknek, pedagógusoknak, iskolavédőnőknek, pszichológusoknak, szociális szakembereknek, és a kortárssegítő képzéseken túl egy erőszakmentes kommunikációs képzés is a középiskolás fiatalokat célozta meg.
A képzések az alábbi témákhoz kapcsolódóan valósultak meg.
Az Egészségvirág Egyesület „Egészségfejlesztési lehetőségek 6-18 éves korban - komplex egészségfejlesztési program" című továbbképzésére a stratégia futamideje alatt 7 alkalommal került sor.
A képzés olyan komplex program, amelyben a résztvevő pedagógusok áttekintést kaptak az iskolai egészségfejlesztés jelentőségéről, ismereteket és módszereket ismertek meg a leglényegesebb, az osztályfőnöki órákon is feldolgozandó témákról, mint konfliktuskezelés, dohányzás, alkohol, kábítószerek, egészséges táplálkozás és életmód, szexualitás, környezeti nevelés.
Ezeknek az alapismereteknek a birtokában a fiatalokkal foglalkozó szakemberek sokkal magabiztosabban, hatékonyabban végezhetik még a szaktanári munkájukat is, hiszen a fent felsorolt témakörök iránt a tanulóink nagy érdeklődést mutatnak, és e tanfolyam elvégzésével a pedagógusok iránymutató, segítő válaszokat tudnak adni a hozzájuk fordulóknak.

Művészet terápiára ugyancsak 7 alkalommal került sor, Mese terápia 2 csoportban zajlott le, és egy vegyes, vagyis művészet és mese terápia valósulhatott meg KEF támogatással. Ezekhez a képzésekhez több alkalommal pályázati támogatást is sikerült biztosítani.
A pedagógusok mellett a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek feszültségoldását, stressz kezelését, valamint a lelki, szellemi feltöltődését is célozták ezek a képzések. A foglalkozások ezt elsősorban a kötetlen, oldott vizuális alkotómunkával, a nyugodt légkör megteremtésével, valamint a testi ellazulást is szolgáló relaxációval segítették elő. Az alkotás érzelmeket, gondolatokat mozgatott meg a résztvevőkben.
A tanfolyam során többféle művészi eszközzel dolgoztak a csoporttagok: akvarell, tus, olajpasztell, porpasztell, agyag. Olyan módszereket, alkotási lehetőségeket tanultak, amelyeket a munkájuk során alkalmazni tudnak a jövőben.

Az emberi lélek útja mesékben - Meseterápiás önismereti tanfolyam lényege a meseelemzés, a mesék vizuális alkotásban történő feldolgozása, az alkotások közös megbeszélése. A mesékben megjelenő ősi szimbólumok értelmezése ugyanis mélyre vezető önismereti utat tesz lehetővé.
A képzés a résztvevők egyéni életéhez, a belső, lelki fejlődéséhez, változásához nyújtott segítséget, továbbá a regenerálódáshoz, feszültségoldáshoz is hozzájárult. Ugyanakkor hasznosnak ítélték az elméleti ismereteket, ami a mesék megközelítésének új kulcsát adta kezükbe. Többen szakmai területen, lévén tanítók, irodalomtanárok, közvetlenül alkalmazni tudnak elemeket a tanultakból.
A gyerekekkel, fiatalokkal foglalkozó szakemberekben nagy igény van a belső, lelki munkára, és a szellemi gyarapodásra egyaránt. Mindezekhez a fantázia, a kreativitás, az alkotókészség megmozgatása az egyik leghatékonyabb eszköz, sokkal többet nyújt a pusztán szóbeli, gondolati feldolgozásnál. A mesék pedig az emberi bölcsesség kincsestárai, amiket újra fel kell fedezni, mert segítenek az egészséges belső fejlődésben, személyiségünk kiteljesedésében, az élet kihívásaival való megküzdésben.

A „Hatékony kommunikáció, önérvényesítés és együttműködés hatalmi játszmák és erőszak nélkül" című képzés 3 alkalommal valósulhatott meg pedagógusok számára és egy tréning középiskolás diákok részvételével zajlott le.
Az erőszak sajnos növekvő tendenciát mutató jelenség társadalmunkban, ez alól nem kivétel az oktatás sem. Ennek hosszútávon csak vesztesei vannak. Az előrevivő együttműködés viszont győzteseket kínál, azonban nem ösztönös magatartás. Tanulás és tudatosság kell az érzelmi és az értelmi működés, az önállóságra törekvés és az alkalmazkodás összehangolásához, illetve az ehhez szükséges előrevivő kommunikációhoz.

A képzés ezeknek a kulcskompetenciáknak a fejlesztését tűzte ki célul, az önismeret, az asszertivitás fejlesztésével, az előrevivő megoldásokat bemutató információkkal és a gyakorlatban jól hasznosítható játékokkal, módszerekkel. A tréning 4 fő része:

1. Az önismeret, önérvényesítés szerepe kapcsolatainkban
2. A kommunikáció szerepe az erőszak és a konfliktusok megelőzésében, kezelésében
3. Az érzelmek szerepe, felismerése, tudatos kezelése
4. Konfliktusok, játszmák és az erőszak megelőzése, előrevivő kezelése

A képzés jó hangulatot, aktivizáló, oldott munkalégkört, pozitív megerősítéseket, hiteles és követhető mintákat biztosított a résztvevők számára.
A képzéseken részt vett személyek utógondozása kívánatos lenne, hogy a lendület ne törjön meg és az esetleges, menet közben felmerült akadályozó tényezőket ki lehessen küszöbölni.

A kiképzett iskolai drogügyi koordinátorok továbbképzése és munkájuk szakmai támogatása városi szinten biztosított, újak képzésére viszont nem került sor.
A klub neves szakemberek meghívásával különböző témákat dolgozott fel az elmúlt 5 évben, többször került sor szupervízióra is. Az iskolákban jelentkező problémák, nehézségek indokolják a pedagógusok, iskolavédőnők munkájának e formában történő segítését, az Egészségfejlesztők klubjának további folyamatos működtetését. A KEF kapcsolattartók szélesebb körének részvételén keresztül biztosítható lenne valamennyi oktatási intézmény elérése, szakmai támogatása.

Nehezíti a helyzetet, hogy az oktatási intézményekben, a korábbi években törvényileg biztosított gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi megbízás lehetősége megszűnt. Néhány intézményben azonban, a korábbi években ezt a feladatot ellátó, elkötelezett pedagógusok továbbra is segítik a legkülönbözőbb problémával küzdő családok gyermekeit, és indokolt esetekben a gyermekvédelmi intézményrendszerhez, és egyéb szakemberhez irányítják őket.
Problémát jelent az is, hogy az iskolavédőnők a védőnői létszámhiány miatt több oktatási intézményt is ellátnak, így nőtt a leterheltségük, emiatt a klasszikus egészségnevelési, és mentálhigiénés feladataik ellátására kevesebb idejük, lehetőségük nyílik.
Ugyanakkor a problémás tanulók száma nem csökkent, viszont az oktatási törvényben előírt, 500 főnél nagyobb tanulólétszámmal rendelkező oktatási intézményekre előírt iskolapszichológusok foglalkoztatása még nem megoldott.

A Városi Diákfórummal kialakult az együttműködés, de ezt rendszeresebbé kellene tenni.

Kevés a diákok számára társas összejövetelek céljára alkalmas hely a városban. Ezek pedig fontos színterei lehetnének a kortárs körben megvalósuló, drogmentes szabadidő eltöltésnek és a közösséghez tartozásnak. Ezzel együtt meg kell újítani, és az érintettek körében történő igényfelmérés tapasztalatainak figyelembe vételével célszerű kialakítani a szabadidő eltöltés formáit, módszereit, a motiválás és mozgósítás csatornáit.
Kortárs-segítő képzés öt alkalommal valósult meg a 2010-2014-es stratégia időszaka alatt. Az első években a BOKA, a Budapesti Orvostanhallgatók Kortársoktató Alapítványa képzési programján vettek részt a középiskolák 9. évfolyamos diákjai. Mivel nem minden résztvevő volt alkalmas az kortársoktató szerepre, ezért a kortárssegítő képzési tematikájú program került bevezetésre. A megvalósult kortárssegítő képzés azonban széles tematikát ölelt fel, ezért kevesebb idő jutott a készségfejlesztést elősegítő gyakorlatokra. Ezért fogalmazódott meg egy saját, városi kortárssegítő tréning kidolgozásának igénye, amely 2015-ben vált valóra.

Összességében tárgyidőszakban 5 kortárssegítő képzés valósult meg, amellyel 131 diák közvetlen elérése vált lehetővé. (2010-ben 25 fő, 2012-ben 25 és 28 fő, 2013-ban 28 és 25 fő kiképzése történt meg.)
A képzések után Kortárssegítő szakmai műhely keretében a Gyermekjóléti Központ utcai és lakótelepi szociális munkásai szervezésében kaptak továbbképzési és tapasztalatcsere lehetőséget a kortárssegítő fiatalok.
A kiképzett kortárssegítők az országos kortárssegítő programokon, konferenciákon is képviselték Győrt, de lehetett rájuk számítani a városi rendezvényeken is.
A kortárssegítő hálózat folyamatos utógondozására és utánpótlás biztosítására is szükség van.

Az oktatási terület számára is nagy segítséget jelent a fentiekben vázolt, különböző szakterületek együttműködése az ifjúsági drogproblémák megelőzése és kezelése érdekében. Az e célra létrejött szakmaközi megbeszélések mellett több intézmény és szervezet segíti közvetlenül is a prevenciót az iskolákban. A teljesség igénye nélkül a Rendőrkapitányság, Ügyészség, RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, Népegészségügyi Szolgálat, Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központja, Máltai Szeretetszolgálat SzínStér programja, stb.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet szakmai ajánlása szükséges az iskolákban külső szolgáltató által biztosított prevenciós programok esetében. Ez indokolná egy városi szinten koordinált komplex program kidolgozását, ami javíthatná a programok hatékonyságát is.

Szakdolgozati témák ajánlása, a diploma dolgozatok készítéséhez szakmai anyagok, irodalom biztosítása a tárgyidőszak egészében megvalósult a különböző szakokon tanuló hallgatók számára.

A tanórán kívüli programok szervezésében, támogatásában a KEF egyaránt részt vállalt.
A drogellenes rendezvények egy része a Kábítószer ellenes Világnaphoz kacsolódott, de egyéb, az NCSSZI-vel illetve NDI-vel közösen szervezett programra is sor került Győrben.
A KEF által kezdeményezett illetve támogatott egyéb szabadidős programok a szabadidős színtérhez kapcsolódóan jelennek meg.
Hasznos lenne, ha iskolai szabadidő szervezők, illetve gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök vagy iskolai szociális munkások tudnának a veszélyeztetett fiataloknak alternatív szabadidős programokat és szakmai segítséget nyújtani.

Az iskolákban meglévő jó gyakorlatok megismerésére, tapasztalatcsere lehetőségeinek biztosításának számos lehetőség nyílt az elmúlt időszakban. Ilyen volt pl. 2011-2012-ben az iskolák és a KEF közötti, városrészenként biztosított konzultáció, ahol az iskolai prevencióban, a szülők elérésében és a szabadidős lehetőségek szervezésében meglévő jó tapasztalatok átadására, cseréjére volt alkalom. A program első része a diákokat célozta meg, a diákönkormányzatok délutánján, ezt követően pedig a felnőttek részvételével a pedagógusok prevenciós jó gyakorlatairól, és a szülők bevonásának lehetőségeiről szólt az eszmecsere.

Az elmúlt 5 évben számos törekvés volt a dohányzás megelőzésére, visszaszorítására a fiatalok körében. Ezt azért tartja fontosnak a KEF, mert először ezzel a szerrel próbálkoznak a fiatalok, 12 éves koruk körül esnek túl az első cigaretta elszívásán. Ilyen értelemben tehát „kapudrog"-nak is tekinthető. E mellett a dohányzás jelentős rizikótényező az egészségi állapotot tekintve. A magyar lakosság 38%-a dohányzik, és ennek következményeként a tüdőrák miatti halálozásban hazánk világelső. A dohányzás számos más módon is károsítja az emberi szervezetet, ezért a dohányosok átlagosan 10-15 évvel élnek rövidebb ideig – kétharmaduk nyugdíjas kora előtt meghal –, és háromszor több időt töltenek táppénzen, mint a nemdohányzók.
Ezért 2011. április 26-án az Országgyűlés módosította a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvényt. Ennek értelmében 2012. január 1-től tilos a dohányzás közforgalmú intézményekben, többek között a szórakozó – és vendéglátóhelyeken, munkahelyeken, közösségi közlekedési eszközökön, megállókban, aluljárókban, játszótereken és azok 5 m-es környezetében. Ez azt jelenti, hogy pl. a közoktatási intézményekben még szabadtéren sem jelölhető ki dohányzóhely.
A 2009-es városi droghelyzet felmérés adatai is azt indokolták, hogy a szigorítással párhuzamosan a megelőzés is nagyobb hangsúlyt kapjon. Ezért is kezdeményezett a Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum egy dohányzás megelőző interaktív kiállítást, amely a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Egészségfejlesztési Osztály szakmai anyagának alkalmazásával, szakembereinek részvételével, és a KEF tagjainak közreműködésével, valamint kortárssegítők bevonásával készült.
Az önkormányzati költségvetésben elkülönített Drogkeret felhasználásával és NEFMI pályázati támogatásból lehetett a tárgyi feltételek nagy részét megteremteni. A program fő célcsoportja az általános iskolák 6-7-8. osztályos tanulói voltak. A 200 m2–es, öt teremből épült, „labirintust" idéző kiállításnak 2011-ben az ETO Park biztosított térítésmentesen helyet. A készítésében jelentős támogatást nyújtott a Gábor László Műhelyiskola, a Kossuth Lajos Ipari Szakképző Iskola, az alapanyagok beszerzésében pedig számos cég adott kedvezményt, a közérdekű célra való tekintettel.
Az interaktív kiállítás két évig működött. Fenntarthatóvá azért nem vált, mert az iskolai osztályoknak az ETO park megközelítése jelentős időt vett igénybe, ezért a másfél órás foglalkozás ellenére a program a legtöbb iskola esetében egy egész tanítási napot igényelt, amit az iskolák rendszeresen nem tudtak erre áldozni.
Volt ötlet a dohányzás prevenciós program „vándorkiállítássá" alakítására, ennek a feltételeit (mobil, könnyen szállítható installáció, szakemberek, utazási költség) azonban nem sikerült megteremteni.
Ezért a KEF a pedagógusok és iskolavédőnők számára dohányzás prevenciós módszervásárt szervezett, hogy a Népegészségügyi Hivatal szakemberei által átadott ismeretek, módszerek birtokában képesek legyenek a dohányzás prevenciót az iskolákban folyamatosan végezni. A találkozó fontos célja volt még az iskolákban meglévő jó gyakorlatok feltérképezése és megosztása.
Az érdeklődők között azonban elvétve jelent meg pedagógus, többségében az iskolavédőnők voltak nyitottak a kezdeményezésre. Az iskolavédőnők végzik is a dohányzás megelőzést, de nehezíti a helyzetüket, hogy több oktatási intézményben kell dolgozniuk a helyettesítések miatt, ezért nagy a leterheltségük, másrészt nehezebben jutnak be tanítási órákra, mint a korábbi években.

A Népegészségügyi Hivatal Egészségfejlesztési Osztálya volt a gazdája a „füstmentes osztály" kezdeményezésnek. A program lényege, hogy 7-8. évfolyamos iskolai osztályok vállalják, hogy a dohányzás megelőzésével kapcsolatos prevenciós feladatokat oldanak meg és elkötelezik magukat arra, hogy nemdohányzó osztállyá válnak.
Több éven keresztül sikeresen folyt a program, de 2014-ben nem sikerült az iskolákat partnerként megnyerni ehhez.

A pedagógusok minta személyek a diákok számára, ezért pedagógusok számára leszokást segítő csoportot hirdetett a KEF. A Népegészségügyi Hivatal Egészségfejlesztési Osztályának a szakembere vállalta a szakmai vezetését a csoportnak, amelynek egy része sikeresen letette a cigarettát a 8 foglalkozásból álló program végére.

3. Munkahelyi színtéren a WHO Egészséges Városok program, Népegészségügyi Hivatal és a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara összefogásával több szakmai program valósult meg az egészséget támogató munkahelyek megteremtése érdekében.
Ilyen volt pl. a Szenvedélybetegségek a munkahelyen c. konferencia megszervezése. A konferencia 2013-ban valósult meg a versenyszféra, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, szakképző helyek részvételével a legális és illegális szerhasználati vállalati stratégiák, ill. internethasználat témakörében. A program sikerét jelzi, hogy a témát továbbgondolva a partnerek a második negyedévben újabb szakmai nap megrendezését kezdeményezték, ezúttal foglalkozás egészségügyi témában.
A konferenciákhoz kapcsolódóan sajtóanyagok is készültek, amelyek révén szélesebb körhöz sikerült eljuttatni üzeneteket a munkahelyi egészség támogatásának fontosságáról.

2014-ben WHO-s iránymutatás alapján indult el a Kamarai Egészségnap, a hagyományteremtés szándékával.

A munkahelyi egészségfejlesztési tervek, drogstratégiák készítéséhez szükséges lenne szakmai ajánlást készíteni, amely ösztönözné és segítené a foglalkoztatókat dolgozóik egészségének támogatásában, fejlesztésében.

4. Szabadidős színterek a fiatalok számára vonzó, a droghasználattal szemben alternatívát nyújtó programokat próbáltak kínálni, amelyek egyben a közösségek kialakítását is elősegítik.

Ifjúsági közösségek alakításához a feltételek a Rómer Ház bekapcsolódásával javultak, de városrészenként nem létesültek ifjúsági klubok.
A szabadidő szervezés terén működő intézmények, szervezetek kevés forrással gazdálkodnak és e miatt is nehezen tudják megszólítani a fiatalokat.
A közművelődési intézmények drog-prevenciós programjainak kezdeményezésében, támogatásában is vannak még tartalékok.
Az önsegítő közösségek kialakulásában van előrelépés, a feltételek folyamatos biztosítása jelent megoldandó feladatot a következő periódusban.
A közösségi programok, egyházak közösségi munkájának motiválása, támogatása szintén további feladatot jelent a 2020-ig terjedő időszakban.
A Városi Diákfórummal kialakult együttműködésre alapozva, a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az ifjúsági szervezetek, szolgálatok drogellenes tevékenységének ösztönzése, támogatása.
A szabadidősport népszerűsítése, a lehetőségek ismertetése, szélesebb kör számára a hozzáférés biztosítása az önkormányzat számára fontos volt már az előző időszakban is. Az egészségmegőrzésben, drogmegelőzésben játszott kiemelkedő szerepe miatt azonban még több erőfeszítést kell tenni e téren, és megtalálni a kapcsolatot és együttműködést az ifjúsági szabadidősport érdekében fáradozó intézményekkel, civil szervezetetekkel.
Városi koordinációt igényel a sportlétesítmények szabadidősport céljaira való használatának elősegítése, szervezése.
A szaporodó műfüves pályák jó terepei lehetnek a különböző városrészekben, így a lakótelepeken is a szabadidősportnak, ez esetben is szükség lehet azonban az öntevékenység támogatása mellett szabadidősport események kezdeményezésére, koordinációjára.
A szociális intézmények, különösen a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központja, számos alternatív szabadidős programot kínálnak a velük kapcsolatban álló családok különböző generációinak. Az utcai és lakótelepi szociális munkások a gyermek- és ifjúsági korosztály számára biztosítanak a Sziget-kék Közösségi térben programokat, játéktárat hoztak létre és működtetnek, jó időben pedig a Barátság Sportparkba várják a csellengő gyerekeket különböző mozgásprogramokra.
Nyáron napközis táborok várják a szociálisan hátrányos helyzetű szülők gyermekeit.

A KEF 2011-ben „Nyitott tornaterem" címmel alternatív szabadidő-eltöltési lehetőséget kínált a nyári szünetben Győr három városrészében.

A program célja: A fiatalok számára a nyári szünet idejére is biztosítani olyan szabadidős programokat, amelyek helyben, a lakóhelyük közelében és térítésmentesen vehetők igénybe.
A helyszínek kiválasztásánál fontos szerepet játszott, hogy az érintett városrészekben élő lakosság egy része a „színvonalasabb" tartalmasabb programokat, nyári táborokat nem tudja megfizetni, mivel alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek. A leghátrányosabb városrész Újváros, ahol a legmagasabb az alacsony szociális státuszú lakosság aránya (27,4%), legkedvezőtlenebb a lakosság demográfiai- társadalmi és munkaerő piaci helyzete, életesélye, a lakások egynegyede pedig komfort nélküli vagy szükséglakás.
A programok idejére három oktatási intézmény vállalta, hogy megnyitja kapuit és pedagógusok és művelődésszervezők felügyelete mellett, alternatív szabadidős programokat biztosít a fiatalok számára, hogy tartalmasan és élményekben gazdagon tölthessék el a szünidőt.
Az Eötvös József Általános Iskola és Szakiskola újvárosban biztosított sportfoglalkozásokat, szülő - diák focimeccset.
Adyvárosban pedig a Fekete István Általános Iskola és Óvoda várta változatos programokkal az érdeklődő diákokat. Sport- és kézműves foglalkozások, falfestés, filmklub, rocktörténet, beszélgető kör, konfliktuskezelés, számítógépes foglalkozások, médiacsoport állt a tanulók rendelkezésére.
A Pattantyús- Ábrahám Géza Ipari Szakközépiskola és Általános Művelődési Központ a Marcalvárosban lakó diákokat várta sport és kézműves foglakozásokkal.
A foglalkozások vezetését az iskolák pedagógusai és művelődésszervezői vállalták a KEF támogatásával.
Volt olyan év, amikor a Kossuth és az Arany János Általános iskolák is bekapcsolódtak, 2014-re azonban kifulladt a program. Az okot az iskolák első sorban abban látták, hogy nehéz ezt a korosztályt a számítógép mellől „kirobbantani".

A továbbiakban a mozgósítás módszereiben lenne célszerű változtatni illetve fel kellene mérni, hogy mi lenne a tanulók igénye időpontokat és programokat illetően. Ha így sem mutatkozna igény, akkor más módszereket kell keresni a szabadidő hasznos eltöltéséhez számukra.

A szórakozóhelyek folyamatos ellenőrzése a jogszabályok betartatása érdekében továbbra is szükséges. E mellett a Parti-segély szolgáltatás folytatása hozzájárulhat a drogmentes, biztonságos szórakozás feltételei kialakításához.

5. Internet, médiumok
A szülők, a fiatalokkal foglalkozó intézmények, szervezetek, és a fiatalok információkkal való folyamatos ellátása internetes csatornákon keresztül szélesebb körben valósítható meg.
A Minisztériumi pályázati keretből e célra létrehozott kef.gyor.eu honlap évekig működött, az elmúlt időszakban azonban több alkalommal feltörték, így új honlapot kell tervezni, amely ellenállóbb a kiber támadások ellen.
Az alapvető információk elérhetőek az önkormányzat gyor-hu honlapján, de nehezebben hozzáférhetők, mint az önálló domain névvel rendelkező, közvetlenül elérhető honlap esetében.
A KEF interaktív oldalának kialakítása a különböző célcsoportok elérésére, megfelelő humán erőforrás hiányában jelenleg még nem megvalósítható cél.
A facebook közösségi oldal az egyik legfontosabb kommunikációs csatorna a fiatalok felé. A 2010 decemberében lezajlott kortárssegítő programon a résztvevő diákok tisztázták, hogy nekik, mint kortárssegítőknek mik a feladataik, céljaik, kikkel dolgoznak, milyen eszközeik vannak a munkájukban. Megvitatták, hogy kinek melyik iskolában milyen a helyzete, mennyire sikerül ellátni a rá bízott feladatokat. A helyzet a különböző iskolákban nagyon más. Van olyan iskola, ahol a tanárok, az igazgató minden eszközzel támogatja munkájukat és van, ahol lehetőséget sem kapnak arra, hogy kipróbálják, mit tudnak. A beszélgetések nyomán, a témakörök átbeszélése után, arra jutottak, hogy a problémák nehézségek felszínre hozásával tovább kell haladni, illetve, valamilyen fórumot létre kellene hozni maguknak, hogy folyamatos legyen köztük a párbeszéd.
A Facebook alkalmasnak tűnt egy ilyen fórum létrehozására, ezért egy Facebook csoportot alakítottak ki. A neve: Kosagy lett, azaz Kortárs Segítők A Gyakorlatban.
A Facebook csoport a képzés végére létrejött, és évekig biztosította a kiképzett kortárssegítők között kialakult kapcsolati háló fenntartását.
Újabb csoportok kiképzése után aztán a Gyermekjóléti Központ vállalta a hálózat utógondozását és egy facebook oldal fenntartását, működtetését kortarssegito.kepzes néven, a fiatalok informálása céljából.

Az események, programok, műsorok ajánlása a helyi médiumok felé a munkaterv megvalósításához kapcsolódóan folyamatosan megtörtént. Volt is nyitottság a részükről a témák iránt. Az egyéb tartalmakra is az események, aktualitások kapcsán lehetett a figyelmet ráirányítani.
A 2010-2014-es időszakban, a szenvedélybetegségek témakörében megjelent nyomtatott sajtómegjelenések elemzését követően a következő megállapítások tehetők.
Az elemzésbe 67 újságcikk került be, főként a Kisalföld című megyei napilapból, de a Győr Plusz városi hetilap is többször foglalkozott ilyen témájú írásokkal, és néhány cikk a Metropolból, illetve a HVG-ből színesítette a palettát.

A megjelenések témája szerteágazó, gyakran valamilyen aktuális eseményhez kapcsolódtak. A legtöbb írást a droghelyzet felméréssel kapcsolatos helyi és országos kutatások ösztönözték. Ezt követte a halálesetekhez kapcsolódó cikkek köre. Jelentős a pszichoaktív szerekről illetve a drogpiac változásairól szóló híradások nagyságrendje. Hasonló gyakoriságú a szórakozóhelyek és a droghasználat összefüggéseit kutató publikációk száma, amelyet növelnek még a nyári szabadidős rendezvényekről, fesztiválokról, programokról, és a szünidei veszélyekről szóló írások. Többször adott témát a médiának a drogteszt problémaköre, a kórházi kezelés problémái, és a lefoglalásokról is többször tudósítottak a vizsgált időszakban. Téma volt még a konferenciák és a KEF-es tapasztalatcserék, a Kábítószer ellenes világnap eseményei, a KEF által adott elismerések, megjelentett KEF-es kiadvány, kiírt pályázatok, előadások, a Legyen más a szenvedélyed roadshow győri programja és a Hozzátartozói csoport alakulása. Írtak továbbá a különböző függőségekről, mint pl. dohányzás, gyógyszer-, szerencsejáték- és internetfüggőség, de megjelent a rohamivás témája is. Szerepelt még a helyi sajtóban rendőrségi statisztika, letartóztatásról szóló hír, és a bűnmegelőzési tanácsadók munkájáról szóló híradás. A fennmaradó cikkek iskolai előadásokhoz és prevenciós programokhoz kapcsolódtak.

A megjelenések helyét tekintve címlapon 7 alkalommal szerepelt szenvedélybetegségekkel kapcsolatos téma, egyéb helyen 23 alkalommal. Terjedelem szempontjából jellemzően 2-4-6 hasábot szántak a témára, fele arányban fotókkal illusztrálták a mondanivalót.

A nyilatkozók köre főként orvosokból, pszichiáterekből, helyi politikusokból és a KEF szakembereiből tevődött össze, de szerepelt köztük rendőrségi vezető és országos ismertségű szakember is.

Összességében elmondható, hogy a szenvedélyproblémának még mindig gyakran a „szenzációt" jelentő vetülete kerül előtérbe, mint a drogpiac változása, új szerek megjelenése és következményei, halálesetek, lefoglalások, szórakozóhelyeken történő droghasználat, stb. Vannak azonban a droghelyzetet elemző igényességgel bemutató írások, sőt sorozatok, és helyet kapnak az egyes események kapcsán a KEF tevékenységeit bemutató cikkek is.
A jövőben tudatosabb médiamunkával el lehet érni, hogy a közvélemény, ezen belül a nehezebben elérhető célcsoportok, pl. szülők, rendszerezettebb, célzottabb információkat kapjanak. Ehhez kommunikációs terv készítésére van szükség.
Prevenciót célzó médiasorozatokra a 2010-2014-es stratégia időszakában kevésbé nyílt lehetőség, mert a pályázati források ezen a területen beszűkültek.
A szülőknek, fiataloknak, és fiatalokkal foglalkozóknak információs kiadványokat viszont sikerült megjelentetni részben önkormányzati és részben pályázati támogatásból. Lásd tájékoztató elején együttműködésről szóló rész, valamint Prevenciós célok, családi színtér.

6. A gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézmények és szervezetek tevékenységének segítése, működési feltételeik javítása érdekében a KEF önkormányzati és pályázati forrásokat is igénybe vett. A Győri Rendőrkapitányság bűnmegelőzési pályázatainak előkészítésében, megvalósításában is közreműködött. Támogatta megyei és városi rendőrkapitányság és a Gyermekjóléti Központ prevenciós programjait, nyári táborait.
A prevenciós területen dolgozók számára szupervízió lehetőségének biztosítása több pályázat keretében lehetővé vált. KAB-os pályázatok, bűnmegelőzési pályázat, Családi Kör projekt, Újvárosi projekt, Újvárosi mini-projekt.
Veszélyeztetett fiatalok számára speciális programokat kínáltak a segítő intézmények.
Nincs azonban kidolgozott prevenciós módszertan a droghasználat szempontjából befolyásolhatóságuk miatt fokozottan veszélyeztetett, fogyatékossággal élő fiatalok számára. Ez az NDI és a NEFI felé történt jelzés ellenére sem valósult még meg.

7. Büntető igazságszolgáltatás intézményei
A büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott fiatalok számára a RÉV Szenvedélybeteg-segítő szolgálat biztosít drog-prevenciós, illetve re-integrációt elősegítő programot. Ehhez pályázati támogatásokat is igénybe vettek.

A büntetés-végrehajtási intézetben lenne igény további prevenciós programok megvalósítására, ám forrás hiányában ez nem megvalósítható. Pályázati források e célra történő lehívása az elmúlt időszakban kevésbé volt sikeres. E téren is érzékelhető a források korlátozott volta.

A pártfogóknak a neveltek körében a droghasználat megelőzését célzó foglalkozások végzésére felkészítést, képzést kellene biztosítani, hogy a leginkább veszélyeztetett célcsoportok egyikében eredményesebb lehessen a megelőzés.

A különböző színtereken végzett tevékenységek végrehajtásának tapasztalatai mellett a 2013-ban pályázati támogatásból elvégzett szükséglet felmérés ad újabb szempontokat a következő időszakra szóló városi drogstratégia kidolgozáshoz.
Az a tapasztalat, hogy a célok megvalósítás érdekében tervezett programok egy része nem éri el, vagy nem a kívánt mértékben a célcsoportot.
Az önkormányzat anyagi támogatása ellenére végesek a források, ezért volt fontos, hogy készüljön egy olyan szükséglet felmérés, amely alapján hatékonyabban el lehet érni a droghasználat szempontjából veszélyeztetett korcsoportokat és olyan programokkal, szolgáltatásokkal, amelyekre valóban igény van.
A szükségletfelmérés három célcsoportban fókuszcsoportos módszerrel történt, négy fókuszcsoport keretében, a droghasználatban érintett fiatalok esetében pedig egyéni interjúkkal, a célcsoport sajátosságai miatt.
A következő célcsoportok elérése vált lehetővé a pályázati támogatás révén:

• Alapfokú oktatási intézményekben tanuló felső tagozatos diákokkal foglalkozó szakemberek: pedagógus, iskolavédőnő, szociális munkás, gyámügyi előadó, családgondozó, pszichológus, pártfogó felügyelő, ügyész, rendőr, szülő
• Középfokú oktatási intézményekben tanuló fiatalok. Belőlük két csoport jött létre, mindkettőben vegyesen vettek részt gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában tanuló fiatalok.
• Felsőoktatásban tanuló hallgatók fókuszcsoportja
• Droghasználatban érintett fiatalok, akik a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat közreműködésével váltak elérhetővé. A szolgálatvezető folytatta le az egyéni interjúkat, így biztosított volt a nyílt, őszinte légkör, nem kellett tartani az esetleges következményektől.

A szükséglet felmérésben résztvevők nagyon örültek a megkeresésnek és igényelték a további találkozás lehetőségét, illetve azt, hogy a felmérés tapasztalatairól kapjanak visszajelzést.

A fókuszcsoportok és egyéni interjúk legfőbb megállapításai az alábbiakban összegezhetők.

Alapfokú oktatási intézmények felső tagozatos tanulói célcsoport – a gyerekekkel kapcsolatba kerülő, velük foglalkozó szakemberekből álló fókuszcsoport

A szakemberek tapasztalatai szerint már a 6-7. osztályos gyerekek is tájékozottak a drogokat illetően. A kipróbálás e korosztályra azonban még nem jellemző, de azért tetten érhető. Az alkoholfogyasztás sokkal inkább megjelenik már körükben.
A gyerekek egy része tisztában van a tiltólistás szerekkel, dizájner drogokkal élnek, amit az interneten rendelnek meg. Javarészt iskolán kívüli szabadidős tevékenységként van jelen a drog.
Nagy bajok vannak a családok működésében, hiányoznak a közös tevékenységek, nincsenek közös ebédek, beszélgetések, amelyek nélkül viszont nem ismerheti meg egymást szülő és gyermeke. A gyerekek sokszor egyedül érzik magukat, gyakori, hogy nem jut rájuk elég figyelem.
Az elfogadás és a valahova tartozás kívánalma alapvető szükséglete az embernek, éppen ezért az iskolához való kötődés erős védőfaktor lehet a drogozás elkerülésében.
Egy felmérés eredménye alapján a fiatalok 95 %-a a tanórák utáni szabadidejét szívesen töltené el saját iskolájában, ezért fontosak lennének az iskolában lévő szabadidős és nyári programok.
A családot, mint egészet kell figyelembe venni és megszólítani. Legkézenfekvőbb hely az elérésükre az iskola. Sajnos azonban pont a problémás gyermekek szülei nem járnak szülői értekezletre.
A drog-prevenciós programok sem töltik be azt a szerepet, amit szántak nekik.

Javaslatok:

Prevenciós családi programok, szülőkkel közösen megvalósuló osztálykirándulások, hétvégi közös biciklitúrák, bográcsozás. A gyermekek bevonása a közösségi tevékenységekbe.
Egy olyan internetes felület létrehozása, ahol naprakészen lennének információk a drogfogyasztással kapcsolatban, online kérdezhetne bárki a szakemberektől.
Felmerült, hogy a Családsegítő Szolgálat koordinációs szereplőként működhetne.
2012-től a Köznevelési Törvény 500 főnél több tanulót oktató iskolákban egy iskolapszichológus foglalkozását írja elő, aki segíthetné megelőzni a problémákat. Ezek a státuszok azonban mai napig nem jöttek létre.
Hasznosíthatnák az iskolákban a KEF prevenciós filmjeit, oktatási segédleteket tartalmazó gyűjteményét.
A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat bevonása is javasolt. Van külön szülőknek és pedagógusoknak adható szórólapja, amely bemutatja, hogy milyen gyanújelek vannak drogfogyasztás esetén.
Az iskolák a drog-prevenció területén is bemutathatnák egymásnak a jó gyakorlatokat és példákat.
Kormányszintű rendelet kellene annak szabályozására, hogy hány éves kortól járhatnának szórakozni a fiatalok. A rendelet elsősorban a szórakozóhelyet kellene, hogy büntesse az előírások be nem tartása végett.

Fókuszcsoport 15 és 20 év közötti középiskolás fiatalok részvételével

A megkérdezettek többségének közvetlen ismertségi körében is találhatóak drogfogyasztók. A szereket tekintve a legtöbb említést a kannabisz származékok, a dizájner- és partidrogok kapták, ezek közül a GINA a legismertebb.
A kábítószer jelenléte a mindennapok része. Nem jelent nehézséget a beszerzés és a fogyasztás sem. A marihuana használata nagyon elterjedtnek számít. Az iskolai szerhasználat is előfordul a már függők esetében.
Megnevezték a droggal fertőzött győri szórakozóhelyeket.
Legfőbb okok: lelki probléma, családi háttér, menekülés a családi problémák elől, társasági nyomás. A legerősebb okként jelent meg a csoporthoz tartozás kritériuma.
Általánosan elfogadott nézet, hogy amennyiben a drogos tevékenység csoportnyomással jön létre és a szabadidő részévé válik, akkor nagyon nehéz megelőzni és megszüntetni a problémát.
Véleményük szerint a szabadidős programok megléte csökkenti a kockázatot. A sportolási lehetőségek jók, és a fejlesztéseket is jónak tartják a városban. A DÖK, mint közösség a középiskolában megfelelő visszatartó erő lehet. A fiatalok túlterheltek, ezért a szabadidős tevékenységük péntek estére és hétvégére esik.
Elsődleges prevenció: egészségre nevelés az egészségtan óra keretében és a DADA program, aminek legfontosabb elemei az információközlés és az elrettentés. Diáknapokon is előkerülhetne, mint fakultatív program.
A mai fiatalok sajnos nagyon lazán veszik ezt a témát. Az általános iskolás korosztályt illetően nagyon nagy problémákkal találkoznak, ezért a következő generáció számára az információátadás és a prevenció még problematikusabb lesz.
Az ex-drogosok információit tartanák a leghatásosabbnak. Az átélt prevenciós programok sajnos hiába szolgáltak információkkal, nem voltak érdekesek és meggyőzőek.
A médiában nincs eléggé jelen a probléma. Facebook-on elérhető lenne ez a generáció. Az információt becsomagolva, érdekesnek tűnő anyagokban lehet eljuttatni. Külön kiemelték a Győri Színjátszósok prezentációját, mert kortársak szóltak benne kortársakhoz, a megszokottól eltérő módon. Az elsődleges prevenció céljai leginkább ifjúsági közösségek támogatásával és a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programokkal támogathatók.
Sajnálatos módon, a megkérdezettek nem ismerik sem a segítő intézményeket, sem a kezelések menetét a városban. A mentőket nevezték meg, mint olyan szervezetet, amihez fordulnának. A büntetőjogi felelősség kapcsán homályos elképzelések vannak.
Jelentősen megváltoztatta a piacot, a vevőket az internetes hozzáférés. A dizájner drogok többsége legális szer, mely az interneten keresztül beszerezhető. Azonban nem városi kompetencia ennek a megszüntetése.

Fókuszcsoport – egyetemi hallgatók

1. Percepció, a droghasználattal kapcsolatos problémák, következmények
- a drogfogyasztás és a drogproblémák azonosítása nagyon heterogén (eltérő, hogy kinek mi számít drognak, illetve honnan kezdődnek azok a helyzetek, amelyeket problémának tekintenek a hallgatók)
- alapvetően az egyetemisták között és a felsőoktatási intézmények környezetében jobbnak látják a helyzetet, de nem teljesen problémamentes. Az egyetemisták által látogatott szórakozóhelyeken, de máshol a környezetben (pl. kollégiumok) jelen van a drogfogyasztás, mondható, hogy mindennaposnak tekinthető, de nem érint olyan széles rétegeket a hallgatók szerint, mint ahogy az a „kinti világban" sejthető
- az egyetemi közeg, kissé zártnak tekinthető, a „várossal" való kapcsolatok lazák. A hallgatók ezt többségében szerencsés dolognak látják a drogproblémák szempontjából, kevesebb az érintkezési felület a „problémás" csoportokkal
- a komolyabb problémákat a középiskolás korúak esetében tapasztalják, mind a saját korábbi élményeikből, mind pedig az egyetemi szórakozóhelyekre rendszeresen járó középiskolás korúakból kiindulva
- az egyetemi környezetben a drogfogyasztók túlnyomó többsége alkalmi fogyasztónak tekinthető, illetve inkább a könnyűdrogok az elterjedtek
- az egyetemi közegen kívüli ismeretségi körben több példa is említésre került olyan ismerősökkel kapcsolatban, akik komolyabb problémákkal küzdöttek, vagy küzdenek
2. Okok és szükségletek
- abból kiindulva, hogy a többség alkalmi fogyasztó, főként valamilyen társas, közösségi élménynek tekintik a drogfogyasztást
- egyetértés alakult ki abban a tekintetben, hogy az otthoni környezetből való kiszakadás, a beilleszkedés, valamint a megfelelő közösség megtalálásának hiánya fontos szerepet játszik abban, hogy sokan itt válnak drogfogyasztóvá
- az okokat nagyon nehéz általánosítani, ráadásul úgy gondolják, hogy széles lehet az a réteg, aki titokban fogyaszt drogot, így az ő motivációikról még kevesebbet lehet tudni
3. Egyéb lehetőségek a hasonló szükségletek kielégítésére
- a hallgatók domináns módon a közösségi tevékenységet jelölték meg ebben az esetben
- nem is biztos, hogy valós szükségletekről lehet beszélni a legtöbb esetben. Az alkalmi drogfogyasztást többnyire inkább valamiféle mintakövetésnek tekintik
4. Prevenciós programok
- konszenzus alakult ki abban, hogy az egyetemen elérhető prevenciós tevékenység elégtelennek tekinthető
- az ilyen jellegű tevékenység inkább csak a nagyobb egyetemi rendezvényekre jellemző, folyamatosan nincs jelen
- a hallgatók szerint a drog-prevenciós tevékenység tudatosan nem célozza a felsőoktatási intézményeket, „ott már nincs semmi dolga", de ezzel szemben azt sem tudják elmondani, hogy a középiskolák szintjén megfelelőnek tartanák az ilyen jellegű tevékenységet
5. Hatékony prevenció
- a saját környezetükben mindenképpen a figyelmet jobban felkeltő, illetve hiteles programokat tartanának szükségesnek
- fontos a hallgatók bevonása is; ez a legjobb lehetőség arra, hogy a prevenciós tevékenység valóban lemehessen a kisközösségek szintjére
- nemcsak az egyetemi közegben, hanem általánosan gyengének tekintik a prevenciós tevékenység „marketingjét", ezáltal nincsenek meg a kellő ismeretek
6. Kezelés és leszoktatás
- ahogy a prevenciós programok esetében, itt is alacsony szintűnek tekinthető a programok és lehetőségek ismertsége
- a meglévőnél sokkal inkább „közösségivé" kellene tenni a kezeléssel kapcsolatos munkát
7. A drogokhoz való hozzáférés csökkentése
- nem a hozzáférést tekintik a legnagyobb problémának, ezért inkább a kialakuló igényekkel és szükségletekkel kapcsolatos munkát tartják fontosnak
- valamiféle szemléleti orientáció a legfontosabb lépés
- a problémamegoldás sokszereplős, ezek közül a szülők kulcsszereplőnek számítanak, de talán a leginkább problematikusnak is, mivel őket a legnehezebb elérni, megszólítani

A droghasználatban érintett fiatalokkal való egyéni interjúk (16-35 év közöttiek)

A problémák változatos képet mutatnak. Az alkalmi szerhasználók a kortárs kapcsolatokat emelték ki. Munkahely, iskola, párkapcsolat területén markánsan jelen vannak az illegális szerek.
Droghasználati okok 2 csoportja: társadalmi és személyes okok
Társadalmi okok: munkanélküliség, média, bizonytalan jövő a fiatalok számára, anyagi javak hiánya, kettős mérce bizonyos drogok megítélése szempontjából
Személyes okok: sikertelenség a karrierben, túl nagy nyomás a fiatalokon (szülői elvárások kapcsán), gyenge jellem, mentális sérültség, családi problémák.
Megelőzésben fontos szerepet játszó tevékenységek: sport, kirándulás, hit
A fiatalok kevés figyelmet kapnak, vagy legalábbis nem eleget. Meg kell teremteni azokat a könnyen elérhető fórumokat, ahol a fiatalok könnyebben megmutathatják magukat és elismerést vívhatnak ki.
A válaszadók fele részesült csak valamilyen prevenciós programban.
Már kiskorban beszélni kellene a drogproblémáról.
Több könnyen elérhető sport és szabadidős tevékenységre lenne szükség.
A droghasználóknak a kezelés során és a leszokás támogatásában a társadalom részéről tolerancia szükséges. A szolgáltatások sokrétűségének hiányát is felvetették.
Véleményük szerint a drogokhoz való hozzáférést elsősorban a drogdílerek elleni hatékonyabb fellépéssel és a fogyasztók szankcionálásának háttérbe szorításával lehetne csökkenteni magyarországi viszonylatban. Többen is felvetetették egyes drogok legalizálását, vagy használatának bizonyos keretek közé szorítását. Szükség lenne egész társadalmat átfogó és érintő felvilágosító programokra. Javasolták továbbá, hogy az alkoholfogyasztáshoz kapcsolódóan a legális és illegális szerek használatát egymáshoz közelítve szankcionálják.

II. KÍNÁLAT-CSÖKKENTÉS

A HOZZÁFÉRÉS CSÖKKENTÉSÉNEK CÉLJAI

• Meg kell erősíteni a mélységi ellenőrzést a beáramló és tranzitáruként szállított kábítószerekkel szemben.
• El kell érni a belső kábítószer-termesztés és előállítás csökkentését.
• Növelni kell a kábítószer-bűnözés felderítésében résztvevő rendvédelmi szervek munkájának hatékonyságát.
• Egységesen kell alkalmazni a hatályos vonatkozó jogszabályokat, melyeket ki kell terjeszteni a legális drogok tekintetében már megfogalmazott törvények (pl.: a 18. év alatti személyek alkohollal történő kiszolgálásának tilalmáról rendelkező tv.) hatékonyabb betartására, illetve betartatására.
• Erősíteni kell a terjesztés és terjesztő hálózatok elleni fellépést.
• Javítani kell a közbiztonság általános helyzetét.
• Biztosítani kell és szinkronba kell hozni a kínálat-csökkentés területén tevékenykedő intézmények szervezeti és működési feltételeit, feladataik hatékony ellátásával.
• Fokozni kell az érintett szervezetek együttműködésének hatékonyságát, az információáramlás gyorsaságát.
• Fejleszteni kell e téren a nemzetközi együttműködéseket (képzések, konferenciák, bilaterális és szubregionális jelleggel korszerű nyomozati módszerek és technikai eszközök fejlesztése)
• Ki kell teljesíteni a rendvédelmi szervek állományának képzését abban a tekintetben, hogy az állomány felkészült legyen EU-konform szinten és módon a jövőbeni együttműködések során, és meg kell teremteni ennek működési feltételeit.

A visszaélés kábítószerrel bűncselekmény vonatkozásában

• A vádemelés elhalasztása, a vádemelési és ítélkezési gyakorlat monitorozása.
• A szükségessé váló jogpolitikai döntések kezdeményezése a 14 év alatti fiatalok éjszakai szórakozóhelyen való megjelenésének, valamint alkoholfogyasztásának korlátozása érdekében.
• A vádelhalasztás és a gyógykezelés, valamint eredményességének figyelemmel kísérése.
• Az ügyészi felügyelet erősítése a kábítószeres ügyekben a nyomozati munka felett, annak körültekintő vizsgálata, hogy gyermekkorúak ügyeinek vonatkozásában az elkövetett bűncselekmény nem kapcsolódik-e valamilyen kábítószer, illetve kábító hatású anyag, szer megszerzéséhez vagy fogyasztásához. A veszélyeztetettség mértékétől függően ügyészi jelzésadás az érintett szervezetek felé.
• A kábítószer-fogyasztással és az ittas járművezetéssel összefüggő közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében egységesíteni kell az ittas és bódult gépjárművezetők kiszűrésének gyakorlatát.
• Hatékonyabbá kell tenni a kábítószer-terjesztésből származó pénzek pénz- és tőkepiaci rendszeren keresztül történő tisztára mosása elleni fellépéseket.
• A kábítószerrel visszaélés miatt indult ügyekben a vagyonelkobzás eredményességének figyelemmel kísérése.
• A szükséges idő eltelte után a jogalkalmazói tapasztalatok birtokában a vonatkozó büntetőjogi szabályozás elemzése, szükség szerint a megfelelő változtatások kezdeményezése.
• A főiskolai képzés keretében folyamatosan kell oktatni a rendvédelmi szervek munkatársainak a kábítószer-bűnözés, a droghasználat felismerésének és megelőzésének ismeretrendszerét, a legújabban alkalmazott technikákat és eljárásokat, és nélkülözhetetlen a külföldi tapasztalatok megfelelő adaptálása.
• Támogatni, segíteni kell a városban működő közép-és felsőfokú oktatási intézményeket a szakember utánpótlás biztosítása, illetve az ott folyó kutatói munka hatékonyságának növelése érdekében.
• Az orvos szakértői munka igazságügyi jelentősége a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények megítélésénél a jövőben növekedni fog, ezért szükséges az orvos szakértői tevékenység egységesítése e területen is, illetve új módszertani levél kiadásának kezdeményezése.
• Ki kell alakítani és egységesíteni kell a kábítószer-bűnözés és a hozzá kapcsolódó bűncselekmények statisztikai számbavételével összefüggésben az adatgyűjtés korszerű rendszerét.
• Megfelelő fórumot kell biztosítani helyi szinten a kínálat-csökkentés feladatait végző szervezetek képviselői számára.
• Fokozottan kell ellenőrizni a szórakozóhelyeket és más drogfertőzött színtereket a rendőri, önkormányzati, egészségügyi hatóságok közreműködésével, s ennek során érvényt kell szerezni a fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A visszaélés kábítószerrel bűncselekmények tekintetétben nagy a látencia, sem a kábítószert értékesítő, sem az azt megvásárló személynek nem érdeke, hogy a rendőrség az adás-vételről tudomást szerezzen, továbbá - ritka kivételektől eltekintve - nincs a bűncselekménynek „sértettje". Ezen okok miatt a kábítószerrel kapcsolatba hozható eljárások számarányait elsősorban a rendőrségi felderítés befolyásolja. Ha jó a felderítés, akkor megnő a visszaélés kábítószerrel bűncselekmények miatt indított büntetőeljárások száma, azaz látszólag növekszik a terület fertőzöttsége. Azt azonban fontos látni, hogy a titkos információ-gyűjtő tevékenység nagyban befolyásolja, illetve alkalmas a bűnügyi statisztikai adatok befolyásolására, de nem kizárólagosan határozza meg azokat, így annak sem pozitív, sem negatív tendenciái nem adhatják vissza egy elemzett terület valós bűnözési fertőzöttségét.

Győr-Moson-Sopron megyékben a nagyobb városok, mindenekelőtt Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár tekinthetők fertőzöttnek a droggal összefüggő bűncselekmények elkövetése szempontjából. Ezen városokban észlelhető leginkább a fogyasztók és az „újratermelődő" kisebb dílerek magas száma.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy növekszik a bűncselekmény-kategóriában is a megélhetési bűnözés, tény, hogy az elfogott középszintű dílerek többsége legális munkahellyel nem rendelkezik, megélhetési forrásuk főként e bűncselekmény illetve más vagyon elleni bűncselekmény elkövetéséből származik, ez irányú bűnös tevékenységüket életvitelszerűen folytatják.
A kábítószer bűnözés elleni fellépés a látens jelleg miatt elsősorban a titkos információ-gyűjtő munka keretében alkalmazott eszközök és módszerek használatával lehet hatékony.

A megyei főkapitányság illetékességi területén a helyi, illetve a területi szerveknél visszaélés kábítószerrel bűncselekmények vonatkozásában folytatott nyomozások során megállapítható, hogy azok elsősorban titkos információ-gyűjtő tevékenység eredményeként kerülnek elrendelésre.

A vizsgált bűncselekmények nyomozásának elemzésekor kijelenthető, hogy azok eredményessége - különösen a terjesztői magatartások bizonyítása viszonylatában - megköveteli a műveleti hátteret, sőt a titkos információ-gyűjtés során beszerzett bizonyítékok felhasználását is, továbbá „realizáláskor" és az elsődleges nyomozati cselekmények elvégzésekor a nyílt erőkkel történő szoros együttműködést.

A magasabb hierarchia szintjén működő – megyéken átívelő - kábítószer bűnözés, kiemelten a területi és helyi, továbbá a rendőrség más szervezeti egységei közötti együttműködéssel deríthető fel eredményesen. Ebben a vonatkozásban a területi felderítő szervek együttműködése, illetve a közöttük zajló információ-áramlás jelenleg is zökkenőmentes, amely több alkalommal konkrét eredményhez vezetett.

A rendőrség felderítő szervei számára a kábítószer-bűnözéssel összefüggő titkos információgyűjtések során elsődleges feladat a kábítószert terjesztő elkövetők elfogása, a velük szemben lefolytatandó büntetőeljárások alapjainak megteremtése. A kapitányságokon folyó ilyen irányú tevékenység szakmai színvonala emelkedett, ennek egyik oka a szorosabb, napi szintű szakirányítás.

A Főkapitányság által folytatott titkos információgyűjtések, realizálások során igyekeznek magas színvonalú szakmai együttműködést kialakítani az MRFK, valamint a kapitányságok bűnügyi osztályainak munkatársaival. E közös munka irányát jelzik az együttesen végrehajtott sikeres realizálások, majd az azt követő nyílt eljárást támogató együttes tevékenység.
A 2010-2014-es időszak tapasztalatai az alábbiakban foglalhatók össze:

• Míg korábban a drogdílerek szinte kivétel nélkül jelentős mennyiségű kábítószert vásároltak meg felső – általában nem győri – bűnkapcsolatuktól, addig mostanra már gyakrabban figyelhető meg egyfajta "elaprózódás". A kábítószert árusító személyek sok esetben kisebb mennyiségű drogot szereznek be, tartanak maguknál, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a jelentős mennyiséget el nem érő kábítószer birtoklása esetén a rájuk kiróható büntetés mértéke jóval kisebb. A kábítószerárusok ezen a téren tapasztalható felkészültsége az eddiginél is nagyobb munkaterhet ró a büntetőeljárásokat folytató szervekre, hiszen a csekély mennyiségű kábítószert birtokló díler vonatkozásában még alaposabb bizonyítás szükséges a terjesztői magatartás vonatkozásában.
• Az elmúlt évekhez képest a titkos információgyűjtések egyik fő tapasztalata az, hogy a kábítószert értékesítő elkövetők egyre jobban konspirálják tevékenységüket. Ennek oka feltehetően az, hogy az eltelt időszakban elfogott és büntetőeljárás alá vont nagy számú díler "kicserélte tapasztalatait", így bizonyos eszközök, módszerek alkalmazása vonatkozásában különböző mélységű ismeretekre tettek szert. Győr, Sopron vagy Mosonmagyaróvár nem túl nagy városok ahhoz, hogy a kábítószer-bűnözéshez kötődő személyek előbb-utóbb ne találnának egymásra.
• Egyre gyakoribb, hogy a média is túlzott részletességgel számol be a rendőrség titkos információgyűjtő munkájáról, bizonyos mértékig dekonspirálva ezzel a különböző eszközöket, módszereket.
• Nem új, ám aggasztó jelenség, hogy a kábítószer továbbra is hozzáférhető a fiatalkorúak számára. A Főkapitányság titkos információgyűjtő munkája során találkozik ezzel a problémával, fogtak el a fiatalkorúaknak is árusító dílert, akit büntetőeljárás alá vontak.
• Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyobb nyereség elérése érdekében egyre többen „vállalkoznak" saját cannabis ültetvény létrehozására. A termék utáni igény, a kereslet egyre nő. A bűnelkövetők tevékenységét segíti, hogy az interneten minden ehhez szükséges ismeret beszerezhető, valamint a szükséges eszközök is megrendelhetőek.
• Győr-Moson-Sopron megye helyzete bizonyos értelemben speciális, hiszen az államhatár és a megyénken áthúzódó M1 autópálya miatt továbbra is fontos tranzitútvonalként szolgál egyrészt a Nyugat-Európából Magyarországra szállított szintetikus drogok, másrészt az úgynevezett balkáni-útvonalon a Dél-Kelet-Európa felől Nyugat-Európa felé szállított ópiát-származékok vonatkozásában.
• Az előbbi pontban felsoroltak nem csak felvetik, hanem megkövetelik az egyre nagyobb fokú koordinációt és együttműködést a kábítószer-felderítéssel foglalkozó szervezetek között (NNI, BRFK-MRFK Felderítő Osztályok, VPOP).

Mélységi ellenőrzés megerősítése

A Győri Rendőrkapitányság a főkapitányság mélységi ellenőrzési rendszerében fontos helyet foglal el. Az ellenőrzések elsősorban a kelet-nyugat irányába tartó főutakon (M1 autópálya, 1, 85. számú utak), valamint a buszpályaudvaron és a vasútállomásokon kerülnek végrehajtásra, mivel a migránsok a tömegközlekedési eszközöket is igénybe vehetik a szervezett utazáson vagy utaztatáson felül.
A mélységi ellenőrzések, végrehajtását segíti a magyar-szlovák közös határmenti járőrszolgálatok rendszere is. A Körzeti Megbízotti Alosztály állománya kiváló kapcsolatot alakított ki a szomszédos szlovák rendőrökkel. A szolgálatokat havi 4-5 alkalommal, alkalmanként mindkét ország területén végrehajtják.
A Győr-Pér repülőtéren a légi közlekedés biztonságával kapcsolatos rendőri feladatok ellátását a nemzetközi és hazai jogszabályok mellett helyi szinten a Győri Rendőrkapitányság vezetőjének intézkedése szabályozza.

A kábítószer bűnözés felderítésében résztvevő rendvédelmi szervek munkája hatékonyságának növelése

A kínálat csökkentés feladatait meghatározó hatályos jogszabályok mellett változatlanul érvényben vannak azok a belső normák, amelyek a nyomozó hatóságok munkájának hatékonyságát növelik, a szakszerűbb és egységes végrehajtást szolgálják.

• 34/2005. (VIII. 10.) ORFK Intézkedés a kábítószer-bűnözés elleni rendőri tevékenység során végrehajtandó feladatokról
• Az Országos Rendőrfőkapitány 17/2006. (XI. 24.) ORFK Utasítása a Magyar Köztársaság Rendőrségének Drogstratégiájában rögzített feladatok egységes végrehajtásáról
• Az Országos rendőrfőkapitány 26/2009. (OT 15.) ORFK Utasítása a visszaélés kábítószerrel bűncselekmény nyomozása során a rendőrség szerveire háruló feladatokról
• A Győri Rendőrkapitányság Vezetőjének 2/2008. (II. 4.) Intézkedése a kábítószer-bűnözés elleni hatékonyabb rendőri fellépésről.

A Magyar Köztársaság Rendőrségének Drogstratégiájában rögzített feladatok egységes végrehajtásáról szóló 17/2006. (XI. 24.) ORFK Utasítás IV. fejezetének stratégiai terve alapján, 2012-2014 között a hosszú távú stratégiai feladatok végrehajtására került sor.
Bár a városi hatóságnál indult eljárások még mindig nagyobb arányban érintik a fogyasztói magatartást, folyamatosan emelkedik a termesztői-terjesztői magatartás miatt indított eljárások száma is.

Közbiztonság javítása

A bűnügyi helyzetre figyelemmel minden lehetőséget megragadnak a közterületi jelenlét növelésére. A közrendvédelmi szolgálat megszervezésénél nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy biztosítva legyen a gyors reagáló-képesség, minden küldésre a lehető legrövidebb időn belül tudják a szükséges erőket biztosítani.
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben foglaltaknak megfelelően a 2016. január 01-je után megkezdett érettségi vizsga esetében az érettségi bizonyítvány kiadásához követelmény a közösségi szolgálat teljesítésének igazolása.
A Győri Városi Rendőrkapitányság több oktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján vállalta, hogy a diákok számára lehetőséget biztosít a közösségi szolgálat teljesítésére.
A vagyon elleni bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések elkövetésének megelőzése fontos feladatuk a közterületeken, nyilvános helyeken, illetve a nyilvánossá tett magánterületeken, így különösen a bevásárlóközpontokban, az áruházakban, ezért a diákok bevonása a bűnmegelőzési feladatok ellátásába ezen a területen is megtörtént.
A tanulók „KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT" feliratú láthatósági mellényben, a város frekventált parkolóiban teljesítettek szolgálatot, jelenlétükkel segítették a bűnmegelőzési törekvéseket.

2013. évben a Győri Rendőrkapitányság a „Szociális város-rehabilitáció Győr-Újváros területén" c. pályázati program keretében a területen beindította a „Szektor Program"-ot.
A program lényege, hogy a területen szolgálatot ellátó állomány tevékenységét szabadidőben szolgálatot vállaló és teljesítő rendőrök erősítik.

A kínálatcsökkentésben dolgozó szervek közötti információáramlás javítása, együttműködés fejlesztése, megfelelő fórum biztosítása

A Győri Városi Rendőrkapitányságon az eljárások kiterjesztése, az esetleges információ vesztés megakadályozása érdekében a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények nyomozására a kapitányság bűnügyi osztályáról három fő, míg a vádelőkészítő osztályról két fő került kijelölésre, akik ezen ügyekben a nyomozást folytatják. Jó az együttműködésük az MRFK Felderítő Osztályával.
Az eljárások során felmerült újabb adatokról: új típusú kábítószer megjelenésről, gépkocsiknál felmerült új rejtekhelyekről, elkövetői szokásokról, fertőzött területekről, jogszabályi változásokról, az intézkedés jogszerű és szakszerű végrehajtásáról az állomány körében folyamatos a képzés.

A visszaélés kábítószerrel bűncselekmény vonatkozásában a vádemelés elhalasztása, a vádemelés, ítélkezési gyakorlat monitorozása

A KEF a kínálatcsökkentés területén kialakította a rendőrség - ügyészség - bíróság közötti rendszeres konzultáció kereteit. Helyi szinten egységes jogalkalmazásra törekszik a büntetőügyek általános tapasztalatainak összegzésével.

A korábbi években a szakterületet érintő jelentős jogszabály változások idején a konzultáció sűrűbb volt, de a közelmúltban sem vesztette el jelentőségét és fenntartása a jövőre nézve is indokolt.

Szórakozóhelyek és más drogfertőzött színterek ellenőrzése

A droghelyzet felmérés adatai alapján átalakult a drogszcéna. Ugyanakkor a szórakozóhelyek ellenőrzésére az ombudsmani állásfoglalás – személyiségi jogok tiszteletben tartása figyelembevétele – alapján ritkán kerülhet sor, a szórakozó fiatalok kontrollálására a szórakozóhely látogatása előtt, vagy annak elhagyása után van lehetőség.

A Győri Rendőrkapitányság nagy hangsúlyt fektet a közterületi jelenlét magas szinten való tartására. 2008 év óta folyamatosan jelen vannak a Kálóczy téren, Egyetem-téren, követve a fiatalok szórakozási szokásait. A területen lévő szórakozóhelyek tulajdonosaival együttműködésük folyamatos.
Hatóságukon évek óta működik a tanítási időben csellengő, tanköteles korú gyermekek ellenőrzése. A fokozott ellenőrzés alkalmával a fiatalok által látogatott szórakozóhelyeket, közterületeket, bevásárló központokat vonják ellenőrzés alá.

III. KEZELÉS, TERÁPIA, REHABILITÁCIÓ

A 2010-2014-es városi drogstratégia egyik fontos célja volt a kliens szükségletekhez illeszkedő átfogó, területi lefedettséget biztosító intézményrendszer kialakítása a speciális szükségletű csoportok tagjai számára is megfelelő ellátási formákkal.

A szenvedélybetegek kezelés-ellátásában számos elem megtalálható Győr városban. Van pszichiátriai osztály, addiktológiai osztály, addiktológiai gondozó, drogambulancia, és már több alacsony küszöbű szolgáltatás áll a kliensek rendelkezésére. Ilyen például a Szent Cirill és Method alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálata, a Máltai Szeretetszolgálat SzínStér programja, vagy a Magyar Vöröskereszt Közösségi ellátó szolgálata.

Továbbra is vannak azonban még fehér foltok. Hiányzik pl. a törvény által önkormányzati kötelező feladatként aposztrofált, szenvedélybetegek nappali ellátása, és még a megyében sincs drog-rehabilitációs otthon. A re-szocializációt elősegítő védett szállások, munkahelyek megléte sem jellemző a területen.

Jelentős előrelépés azonban a szenvedélybeteg fiatalok szüleinek önsegítő csoportja, valamint a „Tisztás csoport", amely a szenvedélybeteg fiatalok felépülését, re-integrációját próbálja elősegíteni.

A stratégia értékelés első részében bemutatott együttműködés az egészségügyi és a szociális ellátórendszer munkájának összehangolása, fogadókészségének, elérhetőségének, és hatékonyságának növelése terén is előrelépést hozott. A kezelőhelyek hatékonyabb összehangolására az oktatási, illetve szociális intézményekkel és a folyamatos kapcsolattartásra is kialakultak a csatornák, ezek működtetése rendszeressé vált. Az együttműködést azonban nehezíti a szakemberek leterheltsége.

Tűcsere program a városban nem jelentkezett igényként az intravénás droghasználók alacsony arányából adódóan.
A Metadon- kezelésre sem került sor a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház keretei között.

A megkereső programok az alacsony-küszöbű szolgáltatásokhoz integrálódnak, de a drogambulanciával való együttműködés nehézkes.

A szűrést megfelelő intervenciónak (pre- és posztteszt tanácsadás), kivizsgálásnak, szükség szerint kezelésnek kell követni. A megkereső munka (asszertív megkeresés), az érintettek bevonása biztosíthatja az egyéni, illetve a közösségi ártalmak és kockázatok csökkentését.

Az alacsonyküszöbű szolgáltatások egységes minőségügyi rendszerének kialakítása még várat magára.
Az alacsony-küszöbű ellátások célja a rejtőzködő droghasználó csoportok felkutatása, kontaktus-teremtés, valamint egészségügyi és/vagy szociális ellátásokba irányítása. A probléma azonban az, hogy az ellátások a túlterheltség problémájával küzdenek, ezért nem képesek megfelelő fogadókészséget tanúsítani a potenciális kliensek irányában.
Az alacsony-küszöbű szolgáltatások pedig az igények ellenére a „krónikus" finanszírozási nehézségek miatt kezdenek ellehetetlenülni.

A korai kezelésbe vétel volt az egyik deklarált célja az együttműködésnek. Szükség van azonban az alapellátásban és kapcsolódó szakellátásokban dolgozó szakemberek további érzékenyítésére a drogprobléma irányában, az addiktológiai ellátórendszerrel való együttműködés, a korai kezelésbe vétel segítése érdekében.

A pszichiátriai és addiktológiai ellátások fejlesztése, szakmai hátterének megteremtése, fenntartása tovább el nem odázható állami feladat, mint ahogy az egészségügy más területeihez hasonlóan az addiktológia területén tapasztalható szakember- hiány megszüntetése, a szakembergárda utánpótlása is. A jelenlegi humán erőforrás helyzet ugyanis a már működőképességet veszélyezteti.

A drogmegelőzés szempontjából nagy jelentőségű lenne a kettősdiagnózisú, egyéb pszichiátriai problémákkal küzdők terápiába vonása, és komplexebb kezelésének biztosítása. Ehhez azonban a fenti feltételek javítása nélkülözhetetlen.

Az elindult közösségi, önsegítő programok működtetése, fejlesztése, fenntarthatóságának biztosítása jelentős erőfeszítéseket igényel, ugyanis nehéz találni hozzá pályázati forrásokat.

A drogbetegek ellátásának legfontosabb pillére, a rehabilitációs otthon kialakítása, működtetése, hiszen ilyen jellegű intézmény, mely az egészségügyi, medikális jellegű tevékenység mellett szociális elemekkel, munkaterápia, szociális re-integrációs funkciókat ellát, továbbra sincs a megyében.

A gyógyult szenvedélybetegek re-szocializációs és re-integrációs szociális támogató rendszerének fejlesztése is várat magára.

A munkaerő- piacról kiszorult és munkaképességeiben korlátozott drogbetegek, drogproblémával küzdők életesélyeinek javítása érdekében szükséges félutas házak létrehozása, a védett munkahelyek számának növelése, megfelelő finanszírozási környezet kialakítása, intenzív szakmai együttműködés kialakítása a munkaügyi központokkal nem hozott áttörést ebben a periódusban.

A speciális csoportok ellátáshoz való hozzáférésének biztosításában eredmény a Baptista Szeretetszolgálat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján biztosított pszichiátriai betegek nappali ellátása.

A kábítószer-problémával küzdő fogvatartottak rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítására vannak törekvések. A RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat biztosít szolgáltatást a Büntetés-végrehajtási Intézetben fogvatartottak számára.

Szükség lenne a megvonásos tünetek kezeléséhez a megfelelő feltételek biztosítására.

• az opiát-függő fogvatartottak számára a szubsztitúciós kezelés lehetőségének biztosítása;
• valamennyi egyéb, a drogproblémával küzdők ellátásában bevált, bizonyítottan hatásos intervenció hozzáférhetőség biztosítása az egyenlő ellátás alkotmányos elve alapján.
• a drogfüggő terhes kismamák és újszülötteik számára speciális programok
  (fenntartó kezelések, speciális méregtelenítő programok, megfelelő szülészeti-nőgyógyászati és neonatológiai ellátás) létesítése.

A szakemberképzés fejlesztése is további, folyamatos feladat. Hosszabb távon el kell indítani az érintett területeken a szakemberek akkreditált képzését, a jelenlegi képzések kiegészítésével. Egyben olyan szervezeti és pénzügyi feltételeket szükséges biztosítani, amelyek következtében az adott szakterület vonzereje megnő, és orvosolhatóvá válik a krónikus szakemberhiány. Az ismeretanyagok növelésére, „speciálkollégiumok" szervezésére van szükség.

A fenti feladatokat ellátó egészségügyi intézmények finanszírozási elveinek javítása, az önkormányzati és megyei egészségbiztosítási pénztár finanszírozása mellett a projekt- finanszírozások erősítése, valamint az akkreditáció kidolgozása az oktatási programok minősítéséhez nem történt meg.

Az MM Ifjúsági Telefonszolgálat és a felnőtt Lelki-segély Szolgálat szakmai munkacsoportjainak továbbképzése rendszeres, de addiktológiai ismeretekkel történő ellátása alkalmanként valósult meg.

Az önsegítés fejlesztésében, az önsegítő rendszerek kialakításában van előbbre lépés, a folyamatos működés feltételeinek biztosítása azonban nehézségekbe ütközik.

Az addiktológiai munkában kevésbé jellemző utcai prevenciós szolgáltatás, de az utcai szociális munkában viszont lehetne erősíteni az addiktológiai prevenciót. Ehhez szükség van az utcai szociális munkások ilyen irányú képzésére, továbbképzésére.

A Parti-segély olyan segítő tevékenység, amely önálló megkereső, prevenciós és ártalomcsökkentő program, ami önkéntes, anonim és ingyenes továbbá elsősorban a droghasználatból adódó fizikai és pszicho-szociális ártalmak csökkentésére irányul.
Közvetlen célja a biztonságos szórakozás elősegítése a szórakozóhelyeken, emellett a szórakozóhelyeken való jelenlét különleges alkalmat kínál arra is, hogy informálja a fiatalokat arról is, hogy van kihez fordulni probléma esetén.
A rendszeres megelőzés, kockázatkezelés és ártalomcsökkentés színtere a szórakozóhelyek, partik és közterületek.
A szolgáltatás elemei között megtalálható a felvilágosítás a drogok fajtáiról, hatásairól és hatásmechanizmusairól, váratlan következményeiről - személyes beszélgetés és/vagy szóróanyagok révén. A probléma-, ill. krízishelyzetben lévő droghasználók számára pszichológiai segítséget nyújt (pl. túlzott "pörgés" és testi kimerülés, dehidratáció, túlmelegedés, paranoid állapotok, szorongással járó hallucinációk - "badtrip", különböző szorongásos és zavart állapotok, aluszékonyság esetén), szükség esetén pedig - súlyos túladagolás gyanújánál, egyéb pszichiátriai vagy orvosi problémáknál (pl.: epilepsziás roham, öngyilkossági kísérlet) – mentőt hívnak. A beszélgetések tárgya lehet szociális problémák, megismertetés a segítés lehetőségeivel: intézményekhez való hozzáféréssel, de lehet jogi információnyújtás is (BTK módosítás és következményei).
A pszichikailag vagy testileg "láthatóan" rosszul lévő fiatalok felkutatása és számukra segítség nyújtása (pl. nagyon "betépett" fiatalok leállítása, itt-ott elfekvő vagy a buli végén zavartan kóválygó fiatalok felkeltése, ill. társaságba juttatása).
Bizonyos esetekben pedig a Drogambulancia (vagy más kezelőhely) felé irányítás a célszerű, ha további segítségnyújtásra lehet szükség.
A droghasználat káros hatásait (felmelegedés, kiszáradás, vitaminhiány, kimerültség, szédülés,) csökkentő folyadék-, ásványi só-, szénhidrát- és vitaminpótlás, cukor és kekszadás, óvszerosztás az ártalom csökkentés mellett a kapcsolatfelvétel eszközéül is szolgálnak.