Győr városi Drogstratégia 2010-2014

.........................napirendi pont

"Senki sem lehet szabad,
aki a szenvedélyek rabja."
/Püthagorasz/

Borkai Zsolt polgármester előterjesztése

Javaslat a 2010-2014. évi Győr városi drogstratégiára

Bevezetés

Győrben először 2001-ben készült városi drogstratégia, amely 2005-ben került felülvizsgálatra. Újabb öt év elteltével indokolt a végrehajtás tapasztalatainak értékelése, és 2010-14-re a célok és feladatok megfogalmazása.
Ezt segíti az Országgyűlés 2009. március 4-i határozata alapján elindult folyamat egy új hazai nemzeti stratégia megalkotására.
Mivel a kábítószer probléma nagyon összetett, veszélyezteti az egyének, családok, közösségek jólétét és biztonságát, az egész társadalomra kiható jelenség. Jelentős közegészségügyi ártalmakat okoz, és az egészségügyi költségek a bűnügyi következmények társadalmi kezelésének költségeivel együtt milliárdos terheket jelent az adófizetőknek.
A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban KEF) a drogok fogalmát az alábbi értelemben használja: pszichoaktív drogok (köznyelvben drogok vagy kábítószerek) azok a természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár.
Ide tartoznak az illegális kábítószerek, az alkohol, a dohánytermékek, stb.

A Győr városi drogstratégia a közösségi megközelítést helyezi előtérbe, és az együttműködés lehetőségeit igyekszik megteremteni a drogprobléma hatékonyabb kezelése érdekében. A kábítószer probléma ugyanis sohasem elszigetelt jelenség, összefügg az egyéni és közösségi, lelki és szociális tényezőkkel, ezért a kezelése is csak közösségi alapon lehet eredményes.

További szempont a probléma összetettsége miatt a jelenség értelmezésében a multidiszciplináris értelmezési modell alkalmazása, vagyis a különböző tudományterületek valamint befolyásolási területek együttműködése, továbbá a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára, egyidejű befolyásolására építő megközelítés a kábítószer probléma kezelését illetően.

A Győr Városi Drogstratégia összhangban áll az Európai Unió Drogstratégiájával, valamint a 2010-2018-ra tervezett Nemzeti Drogstratégia alapelveivel és célkitűzéseivel.

Stratégiai célok

1. A drogfogyasztás megelőzése, csökkentése, a lakosság egészségi állapotának javítása, a kábítószerek által okozott egyéni és közösségi kockázatok csökkentése.
2. Évente cselekvési terv készítése a stratégia tárgyévre lebontott feladatainak meghatározására.
3. A Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum anyagi és személyi feltételeinek folyamatos biztosítása, a kiemelkedő munkát végző szakemberek tevékenységének elismerése.
4. Hálózatok folyamatos működtetése városi szinten, ehhez a feltételek megteremtése:
• drogkoordinátori hálózat
• kortárssegítő hálózat

Prevenciós célok

A várandósság időszakától a szocializációs hátrányok lehetőség szerinti kompenzálása, komplex, hosszú távú személyiség fejlesztés, az egyéni kompetenciák fejlesztése közösségi beavatkozással és támogatással, a felnövekvő generáció egészséges fejlődése érdekében.

A problémás droghasználat megelőzése illetve a kábítószert kipróbálók számát illetően a növekedési ütem további mérséklése.

I. PREVENCIÓ /KERESLETCSÖKKENTÉS/ CÉLJAI

• A droghasználat alakulásának monitorozása, a tendenciák további nyomon követése
• A droghasználat terjedésének mérséklése:
• Csökkenteni a droghasználók számának növekedési ütemét és elérni, hogy a kábítószert kipróbálók aránya 5 év alatt a 25%-os növekedési mérték alatt maradjon.
• Az első alkalommal drogokat használók átlagéletkor csökkenésének megállítása Győrben
• Az egészséges, drogmentes életstílus vonzóvá tétele a fiatalok számára
• Az egészségfejlesztő, drogprevenciós programok fedjék le az ifjúság minél szélesebb körét:
• A közoktatásban illetve felsőoktatásban résztvevők
• Állami gondoskodásban élők
• Az iskolából kimaradók
• Munkanélküli fiatalok
• A más pszichoszociális okból veszélyeztetettek
• Kortársoktató és kortárs segítő hálózat kialakítása, bővítése, továbbképzése és folyamatos működtetése Győrben

A prevenciós színtereken kitűzött célok:

1. Család

• A szülők felelősségének tudatosítása gyermekeik egészséges fejlődése, drogmentes életstílusa kialakulásában, a nevelési elvek, a fegyelem, a megfelelő követelmény támasztás és a szeretetteljes családi légkör jelentőségének kiemelése
• Szükséglet felmérés a hátrányos helyzetű rétegek körében, ennek alapján közösség fejlesztés, a közösség bevonása a programok megvalósításába
• A szülők tájékoztatása minden lehetséges fórumon: óvodai, iskolai szülő értekezletek, művelődési házak, egészségügyi és szociális intézmények, civil szervezetek, illetve szülőklubok létrehozása
• A „Biztos kezdet" program folytatása
• A védőnők tevékenységének támogatása
• Drogproblémával küzdő szülők önsegítő csoportja
• Szülők a szülőkért hálózat kialakítása a szülői munkaközösségeken keresztül
• Internetes fórum létrehozása szülők és gyermekeik részére
• A szülők képviseletének biztosítása a Győr Városi KEF-ben
• A jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése a hatósági munka hatékonyabbá tételére civil mozgalom segítségével
• Irodalom ajánlás szülőknek
• Információs kiadvány készítése szülőknek

2. Iskola

• Az iskolai egészség- illetve drogstratégiák végrehajtásának nyomon követése, segítése, értékelése
• Komplex, hosszú távú, személyiség központú, készségfejlesztésen alapuló, iskolai egészségfejlesztő programok
• Az egészséggel, drogmegelőzéssel kapcsolatos tartalmak egészségtan tantárgyban és/vagy tantárgyakhoz integráltan történő oktatása
• Pedagógus képzés lehetőségének biztosítása az egészségfejlesztésben tapasztalható területi különbségek csökkentése érdekében
• Iskolai drogkoordinátorok megbízása azokban az intézményekben, ahol ez még nem történt meg, képzésük, továbbképzésük és munkájuk támogatása valamennyi oktatási intézményben és városi szinten
• Az iskola-egészségügyben dolgozó szakemberek, helyi ifjúságsegítők, drogprevenciós szakemberek munkájához szakmai és anyagi feltételek biztosítása
• Diákönkormányzatokkal együttműködés kialakítása, tevékenységük támogatása, programjaik nyilvánosságának elősegítése
• Klubhelyiségek biztosítása diákok számára társas összejövetelek céljára
• „Egy gyerek- egy közösség" - társas támogató hálózatok, baráti társaságok, szabadidős csoportok kialakulásának elősegítése az oktatási intézményekben és lakóterületen, hogy lehetőleg minden gyerek tartozzon valamilyen közösséghez
• Kortárs-segítők képzése és támogatása az oktatási intézményben
• Honlap fejlesztés, valamint az informatikai eszközök igénybevétele az oktatási intézmények napra kész tájékoztatása érdekében
• Az önkormányzat Oktatási- Kulturális- és Sport- Egészségügyi és Szociális területeinek együttműködése az ifjúsági drogproblémák megelőzése és kezelése érdekében.
• A helyi felsőoktatási intézmények hallgatóinak bevonása a kutatásba és prevencióba
• Drogmegelőzési pályázatok diákoknak, prevencióval foglalkozó szakembereknek, ifjúsági szervezeteknek
• Szakdolgozati témák ajánlása az egészségfejlesztő -mentálhigiénés, diplomás ápoló, szociális, munkás, művelődés szervező, szociálpedagógus, tanító, illetve jogász képzésben résztvevő hallgatók számára
• Tanórán kívüli programok szervezésének segítése, támogatása
• Drogellenes rendezvények
• Egészségvédelmi nap, hét, hónap megszervezésének támogatása
• Drogellenes sportrendezvények
• Kulturált, drogmentes szabadidő eltöltési, szórakozási lehetőségek támogatása
• Kortárs segítők hazai és nemzetközi találkozóin részvétel
• Iskolai szabadidő szervezők tevékenységének támogatása
• A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkájához a feltételek biztosítása
• Tapasztalatcsere lehetőségeinek szervezése az oktatásban és egyéb területeken dolgozó szakemberek között

3. Munkahely

• Egészséget támogató munkahelyek megteremtése
• Munkahelyi drogpolitikák illetve prevenciós programok kidolgozása
• A problémás droghasználók megfelelő ellátásba irányítása, reszocializációjuk elősegítése

4. Szabadidős színterek

• A fiatalok számára vonzó, a droghasználattal szemben alternatívát nyújtó programok, közösségek kialakítása
• A szabadidő szervezés terén működő intézmények, szervezetek tevékenységének ösztönzése, támogatása
• Ifjúsági közösségek alakításához a feltételek biztosítása, városrészenként ifjúsági klubok létesítése
• Közművelődési intézmények drogprevenciós programjainak kezdeményezése, támogatása
• Az önsegítő közösségek kialakulásának elősegítése és az önkéntes segítői rendszerek támogatása
• Közösségi programok, egyházak közösségi munkájának motiválása, támogatása
• Ifjúsági szervezetek, szolgálatok drogellenes tevékenységének ösztönzése, támogatása
• Tömegsport népszerűsítése, a lehetőségek ismertetése, szélesebb kör számára a hozzáférés biztosítása
• Sportlétesítmények szabadidősport céljaira való használatának elősegítése
• Lakótelepi szabadidősport események kezdeményezése
• A szórakozóhelyek folyamatos ellenőrzése a jogszabályok betartatása érdekében

5. Internet, médiumok

• A szülők, a fiatalokkal foglalkozó intézmények, szervezetek, és a fiatalok információkkal való folyamatos ellátása internetes csatornákon keresztül és a közvetlen hozzáférés biztosítása
• Az önkormányzat honlapján a KEF interaktív oldalának kialakítása a különböző célcsoportok elérésére
• Média események, programok, műsorok és sorozatok ajánlása, támogatása, szakmaiságának elősegítése
• Információs kiadványok szülőknek, fiataloknak, és fiatalokkal foglalkozóknak

6. Gyermekvédelmi és gyermekjóléti intézmények és szervezetek

• Tevékenységük segítése, működési feltételeik javítása
• Utcai segítő és prevenciós valamint segélykérő telefonszolgálatok szakmai csoportjának továbbképzése
• A prevenciós területen dolgozók számára szupervízió lehetőségének biztosítása
• Veszélyeztetett fiatalok számára speciális programok kidolgozása

7. Bűntető igazságszolgáltatás intézményei

• A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott fiatalok számára drogprevenciós programok biztosítása
• A pártfogók segítése a neveltek körében a droghasználat megelőzését célzó foglalkozásokban

II. KÍNÁLAT-CSÖKKENTÉS

A HOZZÁFÉRÉS CSÖKKENTÉSÉNEK CÉLJAI

• Meg kell erősíteni a mélységi ellenőrzést a beáramló és tranzitáruként szállított kábítószerekkel szemben.
• El kell érni a belső kábítószer-termesztés és előállítás csökkentését.
• Növelni kell a kábítószer-bűnözés felderítésében résztvevő rendvédelmi szervek munkájának hatékonyságát.
• Egységesen kell alkalmazni a hatályos vonatkozó jogszabályokat, melyeket ki kell terjeszteni a legális drogok tekintetében már megfogalmazott törvények (pl.: a 18. év alatti személyek alkohollal történő kiszolgálásának tilalmáról rendelkező tv.) hatékonyabb betartására, illetve betartatására.
• Erősíteni kell a terjesztés és terjesztő hálózatok elleni fellépést.
• Javítani kell a közbiztonság általános helyzetét.
• Biztosítani kell és szinkronba kell hozni a kínálat-csökkentés területén tevékenykedő intézmények szervezeti és működési feltételeit, feladataik hatékony ellátásával.
• Fokozni kell az érintett szervezetek együttműködésének hatékonyságát, az információáramlás gyorsaságát.
• Fejleszteni kell e téren a nemzetközi együttműködéseket (képzések, konferenciák, bilaterális és szubregionális jelleggel korszerű nyomozati módszerek és technikai eszközök fejlesztése)
• Ki kell teljesíteni a rendvédelmi szervek állományának képzését abban a tekintetben, hogy az állomány felkészült legyen EU-konform szinten és módon a jövőbeni együttműködések során, és meg kell teremteni ennek működési feltételeit.

A visszaélés kábítószerrel bűncselekmény vonatkozásában

• A vádemelés elhalasztása, a vádemelési és ítélkezési gyakorlat monitorozása.
• A szükségessé váló jogpolitikai döntések kezdeményezése a 14 év alatti fiatalok éjszakai szórakozóhelyen való megjelenésének, valamint alkoholfogyasztásának korlátozása érdekében.
• A vádelhalasztás és a gyógykezelés, valamint eredményességének figyelemmel kísérése.
• Az ügyészi felügyelet erősítése a kábítószeres ügyekben a nyomozati munka felett, annak körültekintő vizsgálata, hogy gyermekkorúak ügyeinek vonatkozásában az elkövetett bűncselekmény nem kapcsolódik-e valamilyen kábítószer, illetve kábító hatású anyag, szer megszerzéséhez vagy fogyasztásához. A veszélyeztetettség mértékétől függően ügyészi jelzésadás az érintett szervezetek felé.
• A kábítószer-fogyasztással és az ittas járművezetéssel összefüggő közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében egységesíteni kell az ittas és bódult gépjárművezetők kiszűrésének gyakorlatát.
• Hatékonyabbá kell tenni a kábítószer-terjesztésből származó pénzek pénz- és tőkepiaci rendszeren keresztül történő tisztára mosása elleni fellépéseket.
• A kábítószerrel visszaélés miatt indult ügyekben a vagyonelkobzás eredményességének figyelemmel kísérése.
• A szükséges idő eltelte után a jogalkalmazói tapasztalatok birtokában a vonatkozó büntetőjogi szabályozás elemzése, szükség szerint a megfelelő változtatások kezdeményezése.
• A főiskolai képzés keretében folyamatosan kell oktatni a rendvédelmi szervek munkatársainak a kábítószer-bűnözés, a droghasználat felismerésének és megelőzésének ismeretrendszerét, a legújabban alkalmazott technikákat és eljárásokat, és nélkülözhetetlen a külföldi tapasztalatok megfelelő adaptálása.
• Támogatni, segíteni kell a városban működő közép-és felsőfokú oktatási intézményeket a szakember utánpótlás biztosítása, illetve az ott folyó kutatói munka hatékonyságának növelése érdekében.
• Az orvos szakértői munka igazságügyi jelentősége a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények megítélése a jövőben növekedni fog, ezért szükséges az orvos szakértői tevékenység egységesítése e területen is, illetve új módszertani levél kiadásának kezdeményezése.
• Ki kell alakítani és egységesíteni kell a kábítószer-bűnözés és a hozzá kapcsolódó bűncselekmények statisztikai számbavételével összefüggésben az adatgyűjtés korszerű rendszerét.
• Megfelelő fórumot kell biztosítani helyi szinten a kínálat-csökkentés feladatait végző szervezetek képviselői számára.
• Fokozottan kell ellenőrizni a szórakozóhelyeket és más drogfertőzött színtereket a rendőri, önkormányzati, egészségügyi hatóságok közreműködésével, s ennek során érvényt kell szerezni a fogyasztóvédelmi előírásoknak.

III. KEZELÉS, TERÁPIA, REHABILITÁCIÓ

• A kliens szükségletekhez illeszkedő átfogó, területi lefedettséget biztosító intézményrendszer kialakítása a speciális szükségletű csoportok tagjai számára is megfelelő ellátási formákkal.
• Az egészségügyi és a szociális ellátórendszer munkájának összehangolása, fogadókészségének, elérhetőségének, és hatékonyságának növelése.
• A droghasználat okozta társadalmi és egészségügyi ártalmak és károk csökkentésének elősegítése.
• Alacsonyküszöbű programok további indítása, tárházának szélesítése, így tűcsere program, tanácsadás és jogsegély tevékenység kialakítása.
• A megkereső programok komplex alacsony-küszöbű szolgáltatásokhoz integrálódjanak, azok pedig együttműködjenek a drogambulanciákkal.
• A szűrést megfelelő intervenciónak (pre- és posztteszt tanácsadás), kivizsgálásnak, szükség szerint kezelésnek kell követni. A megkereső munka (asszertív megkeresés), az érintettek bevonása biztosíthatja az egyéni, illetve a közösségi ártalmak és kockázatok csökkentését.
• Szükséges az alacsonyküszöbű szolgáltatások egységes minőségügyi rendszerének kialakítása.
• Az alacsony-küszöbű ellátások célja a rejtőzködő droghasználó csoportok felkutatása, kontaktus-teremtés, valamint egészségügyi és/vagy szociális ellátásokba irányítása.
• Metadon kezelések feltételeinek hosszabb távú megtervezése és kialakítása.
• A kezelőhelyek hatékonyabb összehangolása az oktatási, illetve szociális intézményekkel- folyamatos kapcsolattartás.
• A korai kezelésbe vételi programok fejlesztése. Az alapellátásban és kapcsolódó szakellátásokban dolgozó szakemberek érzékenyítése a drogprobléma irányában, az addiktológiai ellátórendszerrel való együttműködés, a korai kezelésbe vétel segítése.
• A pszichiátriai és addiktológiai ellátások fejlesztése, szakmai hátterének megteremtése, fenntartása.
• A kettősdiagnózisú, egyéb pszichiátriai problémákkal küzdők terápiába vonása, és komplexebb kezelésének biztosítása.
• Az addiktológia területén tapasztalható szakember- hiány megszüntetése, a szakembergárda utánpótlása.
• A közösségi, önsegítő programok beindítása, működtetése, fejlesztése, fenntarthatóságának biztosítása.
• A drogbetegek ellátásának legfontosabb pillére, a rehabilitációs otthon kialakítása, működtetése, hiszen ilyen jellegű intézmény, mely az egészségügyi, medikális jellegű tevékenység mellett szociális elemekkel, munkaterápia, szociális reintegrációs funkciókat ellát, nincs a megyében.
• A gyógyult szenvedélybetegek reszocializációs és reintegrációs szociális támogató rendszerének fejlesztése.
• A munkaerő- piacról kiszorult és munkaképességeiben korlátozott drogbetegek, drogproblémával küzdők életesélyeinek javítása érdekében szükséges félutas házak létrehozása, a védett munkahelyek számának növelése, megfelelő finanszírozási környezet kialakítása, intenzív szakmai együttműködés kialakítása a munkaügyi központokkal.
• A speciális csoportok ellátáshoz való hozzáférésének biztosítása
• a kábítószer-problémával küzdő fogvatartottak kezelési és rehabilitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosítása;
• a megvonásos tünetek kezeléséhez a feltételeinek biztosítása;
• az opiát-függő fogvatartottak számára a szubsztitúciós kezelés lehetőségének biztosítása;
• valamennyi egyéb, a drogproblémával küzdők ellátásában bevált, bizonyítottan hatásos intervenció hozzáférhetőség biztosítása az egyenlő ellátás alkotmányos elve alapján.
• a drogfüggő terhes kismamák és újszülötteik számára speciális programok
  (fenntartó kezelések, speciális méregtelenítő programok, megfelelő szülészeti-nőgyógyászati és neonatológiai ellátás) létesítése.
• Szakemberképzés fejlesztése
• Hosszabb távon el kell indítani az érintett területeken a szakemberek akkreditált képzését, a jelenlegi képzések kiegészítésével. Egyben olyan szervezeti és pénzügyi feltételeket szükséges biztosítani, amelyek következtében az adott szakterület vonzereje megnő, és orvosolhatóvá válik a krónikus szakemberhiány. Az ismeretanyagok növelésére, „speciálkollégiumok" szervezésére van szükség.
• A fenti feladatokat ellátó egészségügyi intézmények finanszírozási elveinek javítása, az önkormányzati és megyei egészségbiztosítási pénztár finanszírozása mellett a projekt- finanszírozások erősítése, valamint az akkreditáció kidolgozása az oktatási programok minősítéséhez.
• Az önsegítés fejlesztése, az önsegítő rendszerek kialakítása, volt drogbetegek támogató rendszerének erősítése, utcai segítő prevenciós szolgálatok erősítése az addiktológiai munkában, valamint a segélykérő telefonhálózatok, így az MM Ifjúsági Telefonszolgálat és a felnőtt Lelkisegély Szolgálat szakmai munkacsoportjainak rendszeres továbbképzése addiktológiai ismeretekkel történő ellátása.

A téma közgyűlés elé terjesztését javasolja az Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság ...igen, ...nem, ...tartózkodott szavazattal kialakított .../2009. (XI. .)SZELBI sz. állásfoglalásában.
A téma közgyűlés elé terjesztését javasolja az Oktatási Kulturális és Sportbizottság ...igen, ...nem, ...tartózkodott szavazattal kialakított .../2009. (XI. ...) OKSB sz. állásfoglalásában.
A téma közgyűlés elé terjesztését javasolja a Pénzügyi Bizottság ...igen, ...nem, ...tartózkodott szavazattal kialakított .../2009. (XI. ...) PÜBI sz. állásfoglalásában.
Az előkészítésben részt vett a Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, a témát megtárgyalta és a Közgyűlés elé terjesztését javasolja ...igen, ...nem, ...tartózkodott szavazattal kialakított .../2009. (XI. ... ) KEF sz. állásfoglalásában.

Határozati javaslat

1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a városban a drogfogyasztás megelőzése, a drogokhoz való hozzáférés korlátozása, a droghasználat által okozott ártalmak csökkentése, a drogbetegek rehabilitációja érdekében megfogalmazott stratégiai célokkal egyetért, a végrehajtásukhoz szükséges feltételek megteremtését lehetőségei szerint elősegíti.
A program végrehajtásában fontosnak tartja az önkormányzat egészségügyi és szociális, oktatási és sport, kulturális, valamint ifjúsági területeinek együttműködését.
Felelős: polgármester
Határidő: folyamatos

2. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a Győr Városi Drogstratégia rövid távú célkitűzéseinek megvalósítására évente pénzügyi előirányzatot képez a városi költségvetésben.

Felelős: polgármester
Határidő: költségvetési terv készítés időpontja

Borkai Zsolt
polgármester

Az előterjesztést véleményezte:
Egészségügyi Szociális és Lakásügyi Bizottság
Oktatási és Kulturális és Sportbizottság
Pénzügyi Bizottság
Győr Városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

Törvényességi ellenőrzés:
Dr. Lipovits Szilárd
Jegyző

Az előterjesztést készítette:
Népjóléti Osztály

Az előterjesztést látta:
Dr. Somogyi Tivadar
Alpolgármester